83446. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli kétütemű motor
reli úgy, hogy a nagy sebesség mellett sem léphet fel örvénylés. Minden (3) furat a vele szomszédos dugattyúfenék- és hüvelyfalrésszel együtt 5 valóságos bővülő fúvókát alkot, amelynek hatása abban nyilvánul, hogy 1. az átellenes furatokból kilépő gázáramok nem ütköznek hevesen egymáshoz, 2. a gázáramok a henger egész keresztmetszetében 10 egyenletesen eloszolnak • Ennélfogva a gáz, midőn a szivattyútérből a munkatérbe lép át, a lehető legkisebb ellenállásra talál és nem ad alkalmat örvények képződésére. 15 A megelőző robbanásból származó elégett gázok, miután a körülfutó (6) kibocsátó nyílás felszabadulásakor hirtelen kiterjeszkedtek, a friss gázok által teljesen kihajtatnak és pedig anélkül, hogy 20 ezekkel számbavehetően összekeverednének, minthogy a friss gázoknak a (7) és (3) csatornákon való bevezetési módja a keveredést megakadályozza. A (6) kibocsátó nyílás, melyet az (1) dugattyú-25 hüvely (4) felső széle tesz szabaddá, a hengernek egész kerületére kiterjed, minek folytán a megnyitás gyorsan történik és a dugattyúnak már csekély elmozdulása gyorsan nagykiterjedésű szabad kereszt-30 metszetet eredményez. Ezen berendezés folytán a kifuvatás egyidejűleg gyors és szabályos, a kiterjeszkedés tehát hirtelen és igen jelentékeny lesz, ami tudvalevőleg érezhető rit-35 kítást idéz elő a hengerben. A friss gázok és elégett gázok keveredésének megakadályozására tehát szükséges, hogy az örvénylések úgy a kifuvatás, mint munkatérbe való bevezetés alkalmával is 40 elkerültessenek, ami a találmány szerinti berendezéssel el is van érve. A szabályozás ezen motornál a 3. és 4. ábrán látható berendezéssel történik, amelynek a következő megfontolások szolgálnak alapul: 45 A szokásos kétütemű motorok teljesítményének szabályozása többnyire gázfejlesztőtelepek segélyével történik, melyek, mint a négyütemű motoroknál, a karburátor magasságában vannak elrendezve. Ez 50 a berendezés közvetlenül szabályozza a szivattyú táplálását s a négyütemű motornál a munkahenger megtöltését közvetlenül befolyásolja. Azonban a kétütemű motoroknál ezen rendszernek nincs meg az a 55 pontos és gyors alkalmazkodási képessége, mint a négyütemű motoroknál. Az itt fellépő bonyolult tünemények részletes vizsgálatát mellőzve, csak arra a különbségre mutatunk rá, amelyet a két rendszer között a kétütemű motoroknál .a 60 henger és a karburátor közé iktatott elem, vagyis a szivattyú maga után von. Némely rendszereknél a karburálást a szivattyú mögött, vagyis a hengerben törekedtek végezni, azonban ekkor a fceve- 65 réshez örvényeket kellett előidézni, ami viszont hátrányokkal jár. Egyszerűbb a fojtásnak nem a karburátor és szivattyú között, hanem a szivattyú és henger között való alkalmazása, mivel ez esetben a szí- 70 vattyúban létrehozott kiváló keverés megmaradhat. Minthogy pedig másfelől szükséges, hogy a fojtószerkezet a motor leírt működésében semmiféle zavart se okozzon, a (7) és (3) 75 csatornák szerepének szem előtt tartásával a találmány szerinti (8) gyűrűs tárcsa (4. ábra) a henger legalsó részében van elrendezve (1. és 2. ábra). A (8) tárcsa valamely vezérmű (végnélküli csavar, fogasléc stb.) 80 segélyével úgy forgatható el, hogy kivágásai a szükséghez képest többé-kevésbbé összeesnek a (7) csatornák szelvényével. Ez utóbbiak irányító hatása tehát nincs megzavarva s amellett a fojtótárcsa műkő- 85 dését a munkahenger rögtön megérzi. Az elkészített keverékkel megtöltött szivattyú tehát teljesen homogén gáztartalékkal rendelkezik, hogy a munka hírteleni megkezdésekor egy pillanat alatt ele- 90 get tehessen a szükségletnek. A szivattyú amellett szabályozó elemmé válik, amely a karburátor működését simábbá teszi, vagyis a szivattyú mint lökéshárító szerepel. 95 A találmány független szivattyúval bíró berendezésnél is ép úgy alkalmazható, mint oly motornál, melynél a kompreszszió a forgattyúházban vagy máshol megy végbe. Minthogy a hengerek egymástól 100 függetlenek, tetszőleges páros vagy páratlan számban csoportosíthatók. Ha a keveréket a munkahengerektől független szivattyú vagy egy közbenső tartány szállítja, akkor a forgattyúház be- 105 bocsátó nyílásai természetesen el vannak hagyva és a dugattyú elég hosszúra van véve, hogy alsó széle a (7) csatornákat soha szabaddá ne tehesse. (5. ábra.) A (7) csatornák ahelyett, hogy alsó végükön a no forgattyúházzal közlekednének, a hengert körülvevő gyűrűs csatornába torkolnak, amely viszont a gázforrással áll összeköttetésben. A forgattyúházba vezető nyílások elha- 115 gyása folytán a csatornák számára több