83362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet forgómozgásnak ide-ida járó mozgássá való átalakítására (centrifugális hajtómű)

— 5 — tartamával. Kézikalapácsoknál a kalapácsfej súlya rugóerővel szemben a legtöbb esetben csak csekély szerepet játszik, már azon okból is, mert ezek a készülékek úgy 5 lefelé, mint felfelé irányuló ütésnél vízszintesen ós rézsútosan használhatók. Itt tehát a rugónak, mint a visszamenet alatti energiafelhalmozónak és az ütőlöket alatti gyorsító szervnek gyakorlatilag 10 véve egyedül kell az impulzusnak egész „közepes nyomását" kifejtenie. A rugó ugyanazt a nyomást adja tovább a (B) toknak, a (G) fogantyúnak és ezzel a kéznek is. Itt (H) egy véső vagy szegecselő 15 szerszám vagy más efféle lesz, mely a legtöbb esetben lazán vezetődik a tokban és amelyet balkezünkkel tartunk, mialatt jobbkezünk a leszorító nyomást fejti ki. Aszerint, amint ez a nyomás erősebb vagy c b 20 gyengébb, a (15. ábra) viszony, s — c vagyis a „rugónyomásnélküli út", osztva a „rugónyomásos úttal" megfelelően fog változni és ezzel megfelelően módosul a másodpercenkénti ütések száma is. Mi-25 helyt ugyanis a leszorító nyomás (köze- . pes rugónyomás) egy kritikus érték alá jut, az egymásra következő fordulatok alatt mindenekelőtt különböző erővel mennek végbe az ütések. Ha a közepes 80 leszorító nyomás még továb csökken, úgy csak minden második, harmadik, stb, fordulat alatt következik be ütés. A lendítő súlyok egyszer vagy többször csapódnak át, mialatt a kalapácsfej még iitban van. 35 A kritikusnál nagyobb nyomásoknál minden periódusra egy ütés adódik, azonban a lendítő súlyoknak „holt járása" következik be, vagyis a (H) kalapácsfejnek az (A) üllőre való felcsapódása után is (16. 40 ábra) még lefelé hat a centrifugális erő. A lendítő súlyoknak tehát előbb holt a szöget kell befutniok, mielőtt centrifugális erejük oly felfelé irányuló függélyes komponenst kap, mely elegendő arra, 45 hogy a kalapácsfej súlyát és esetleg a rugó erejét legyőzze és a lÖketperiodust megindítsa. Mint a repülőgépeknél, úgy a kalapácsoknál is, mindenekelőtt pedig a kézi-50 kalapácsnál a rezgések csökkentése szempontjából fontos a rugónak nagymérvű előfeszültsége. Hogy a lendítősúlyok ágyazatait és a hajtóművet (a) kalapács felütődése alkal-55 mával fellépő lökés ellen megvédjük, azokat az (F) rugó révén a tulajdonképpeni (H) kalapácsfejhez képest rugózóan rendezhetjük el (17. ábra). Megjegyzendő, hogy kézikalapácsoknál az oldalerők kiküszöbölése két egymással 60 szembenjáró lendítősúly alkalmazásával különös fontossággal bír, minthogy nem lehet mindig a kalapácsfej szilárd vezetékéről gondoskodni. A fentiekben az 1. ábra kapcsán az ide- 65 odajárás (s) útjának (kalapácsnál a löketnek) kiszámítására egyszerű képletet adtunk meg, mely arra az esetre vonatkozik, hogy csak két tömeg, a jelen esetben az (r) forgási rádiusszal körülforgó (O) tö- 70 meg és a teljesen szabadon ide-odamozgó (a) tömeg jön tekintetbe, amikoris itt a képlet a következő volna: s = 2.r—^— o -)- a Mihelyt azonban rugók szerepelnek, 75 vagy, mint a kalapácsnál, az (a) tömegre a nehézségi erő aktiv hatást fejt ki, úgy ez a képlet természetesen többé nem érvényes. Határoló elemek közé való korlátozással az (s) rit kisebbíthető. A kalapács- 80 , nál, minthogy ott minden ütés után újabb működés veszi kezdetét és a „stacioner állapotot", amelyre a képlet vonatkozik, soha el nem érjük, a löket jelentékenyen nagyobbá válik, hacsak a rugóimpulzus 85 nem növekszik igen nagy mértékre. Bennünket oly módszer érdekel, amelyek révén a löket és a lecsapódási sebesség lényegesen növekedik, mert ezzel oly eszközhöz jutunk, amelynek segélyével egé- 90 szen rövid forgási rádiusszal körülforgó kis lendítősúlyokkal nagy hatásokat érünk el. Vegyünk fel oly kalapácsot és pedig egyszerűség kedvéért oly sulykolót, 95 amelynél a kalpácsfej oly súlyos, hogy felső rugó nélkülözhetővé válik. A sulykolótest súlya azonban, mint fentebb kifejtettük, csupán egy lefelé irányuló állandó nyomóerejű rugó szerepét játssza. 100 Az (A) üllőn (cölöpön) vagy a (H) kalapácsfejen (18. ábra) oly rugókat rendezünk el, amelyek bizonyos közzel a reácsapódás előtt összeszoríttatnak, úgy, M.v2 hogy a (H) kalapácsfejnek ^— munkája az ütésben nem adódik le teljesen, hanem kisebb-nagyobb részében az (F) rugókban halmozódik fel. A 19. és 17. ábrák (aholis az (F) rugó egyúttal az ágyazatokat és a hajtóművet is megvédik) az 110 előbbitől kissé eltérő elrendezést mutat-