83362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet forgómozgásnak ide-ida járó mozgássá való átalakítására (centrifugális hajtómű)

— 4 — hogy a fizikai folyamatok többé nem fog­hatók fel túlnyomólag, a két tömeg köl­csönhatása gyanánt. A következőkben már most oly elrendezéseket ismertetünk, 5 amelyeknél természetszerűleg vagy külön létesített berendezések révén további ener­giafelhalmozó elemek szerepelnek, ame­lyek bizonyos esetekben igen előnyös ha­tással járnak. 10 Már a fent említett lökethatároló ele­mek rugói azt eredményezik, hogy az utóbbiak az energiának egy részét felhal­mozzák és ismét visszaadják; a rugóknak ezen szerepe igen jelentékennyé válhatik. 15 Ez történik pl. annál a repülőgépnél, amelyet az 5—12. ábrák kapcsán fejteget­tünk. Az ide-oda lengő tömeg gyorsulási és késleltetési munkája itt a hasznos munkával szemben egyáltalán háttérbe 20 szorul és azonkívül a viszonyokat még bonyolultabbá teszi a (H) csapódó szárny felfelé és lefelé csapódásánál kifejtett munkateljesítmény különböző nagysága. Itt a (Hl) és (H2) határoló rugók, 25 különösen pedig a felső rugó energia­kiegyenlítő szerv gyanánt hat, mely két egymásra következő fél munkaperiódus között energia- vagy impulzusegyensúlyt létesít. A kisebb ellenállású felcsapás 30 utáni energiafelesleget az alsó határoló rugó felveszi és a lecsapás folyamán visszaadja. Ezen követelményekre való tekintettel, a rugókat sajátosan ké­pezzük ki és sok esetben szerkezeti ok-ok -35 ból, vagy lökések, avagy rezgések elkerü­lése céljából a munkalöket nagyobb ré­szén vagy az egész munkalöketen át hagyjuk hatni. A rugók eredményes hatása az, hogy a 40 repülőgép nemcsak a szárnyak lefelé csapása alkalmával, hanem a szárny­emelkedés időszakában is tar tátik (13. ábra), amikoris az (o) súlyok centrifugális erői az egész repülőgépet felfelé húzzák. 45 Ha lehetőleg rezgésmentes munkát aka­runk elérni, úgy az (F) rugóknak (13. ábra) lehetőleg nagy „előfeszültséget" kell kölcsönözni, vagyis azokat már eleve oly erősen kell összenyomnunk, hogy a mun-50 kafolyamat közben bekövetkező további összenyomás vagy kiterjesztés a rugóerőt már úgyszólván semmiképpen sem módo­sítja. Ekkor a munka és ezzel a repülőgép emelése gyakorlatilag állandó erővel .55 megy végbe. Itt a szárny súlya bizonyos tekintetben „állandó erejű rugó szerep-ét" játssza, ez azonban aránylag jelentéktelen ahhoz, hogy lényegesen tekintetbe jöhetne. De különösen nyilvánvaló annak kiegyenlítő 60 hatása: a felfelé csapódás alkalmával a szárny súlyának emelése folytán munkát kell felhalmozni, mely a lefelé csapódás alkalmával a légellenállás legyőzése tekin­tetében ismét hasznosan érvényesül. 65 Repülőgépeknél, valamint sok más eset­ben is, a rugó vagy a nehézségi erő, mely az ide-oda lengő szerkezeti részt útjának kisebb vagy nagyobb részében,, illetve egész útjában befolyásolja, tetemes előny- 70 nyel jár. Mindkét (El) és (F2) határoló rugóit (14. ábra) akként rendezhetjük be, hogy azok feszerejüket huzamosabb időn fejtik ki. 75 Valamely „üresjárási periódus" alatt végbemenő munkának a „munkaperi­odus"-ra való átvitele másik foganatosí­tási példája gyanánt a kalapácsok említ­hetők fel. Mindenekelőtt megjegyzendő, 80 hogy itt a munkaperiodus alatt nem egy rugó, hanem az (A) üllő (15. ábra) vagy a munkadarab szerepel határoló szerv gya­nánt, úgy, hogy a legtöbb esetben az egyik mesterséges határoló szerv a maga 85 rugójával üzemen kívül helyezhető vagy egészen el is hagyható. Bizonyos körül­mények között azonban célszerű ezen rugó megtartása, noha annak természetesen nem szabad oly erősnek lennie, hogy az 90 a kalapácsfej egész munkáját felvegye. Ily módon különleges előnyöket érhetünk el, amelyeket alább fogunk kifejteni. Igen súlyos függélyes kalapácsoknál (suly­kolóknál) a második rugó erejét a nehéz- 95 ségi erővel helyettesítjük, úgy, hogy semmiféle rugóra nem volna szükség, ha­csak nem mutatkozik célszerűnek az, hogy a nehézségi erőt támogassuk, a löketet csökkentsük, vagy hogy az ütőerőt az 100 egyik vagy mindkét rugó segélyével sza­bályozzuk. Ezt a szabályozást bármely fajtájú kalapácsnál, valamint általában véve minden, centrifugális hajtóművel működő készüléknél, magának a rugóerő- 105 nek változtatásával (különböző össze­nyomással, egy vagy több rugó beiktatá­sával, menetek rözítésével és más efféle módon), vagy pedig azon idő befolyásolása útján foganatosíthatjuk, mely alatt a 110 kalapácsfej a rugóerő hatása alatt áll. Itt mindig szem előtt tartandó az impulzus­törvény, mely szerint: a kalapácsfej tö­mege Cx) (felcsapódási sebesség — vissza­esapódási sebesség) = a kalapáesfejre 115 ható közepes nyomás (x) ezen nyomás idő-

Next

/
Thumbnails
Contents