83362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet forgómozgásnak ide-ida járó mozgássá való átalakítására (centrifugális hajtómű)

— 3 — erősítését (6. ábra) csuklósan szerkesztjük (esetleg bizonyos mértékben rugalmasan is), úgy hogy az (0) lendítősuly jelentékeny kényszer nélkül képes forgási síkját 5 megtartani. Mint már fentebb említettük, a harántirányú erőket egymással szemben járó (01) és (02) súlypárok segélyével küszöbölhetjük ki (7. ábra). Ha csupán egyetlen 10 (0—S) kar van alkalmazva vagy az (01) és (02) súlyok nyomatékai különbözők és az (F) szárny akként van elrendezve, hogy az (L)-nél vagy más ponton a fő lengési síkra merőleges irányú mozgásokat is sza-15 badon végezhet, akkor a (B) pont a centrifugális erő húzóhatása alatt többékevésbé ellipszisalakú pályagörbét ír le (8. ábra). Ezt a pályát az (01—Sl) és (02—S2) karok közötti lendítési viszony 20 változtatása útján tetszés szerint alakíthatjuk. Kívánt esetben előnyösen alkalmazhatjuk itt a fent jelzett felsőlengési módszert is, mely szerint segéd-lendítősúlyok segé-25 lyével felsőlengések létesíthetők, illetve kiegyenlíthetők. Ha ugyanis egyetlen lendítősúlypár helyett két ilyent alkalmazunk, mimellett a második kétszer akkora szögsebességgel forog, úgy oly erő-80 diagramm létesül, melynek jellegét a 9. ábra szemlélteti. Az egyszerű frekvenciájú (I) görbéből és a kétszeres frekvenciájú (II) görbéből a (III) eredő görbe keletkezik. Látható itt, hogy az (a—b) ne-35 gyedben a gyorsító erők nagyobb a (c—d) ellen-negyed erőivel szemben, mely negyedben negatív irányú gyorsítás megy végbe. Némely madárnál a szárnyhegyek út-40 diagrammja lemruiszkátaszerű görbe (10. ábra), ahol is a hatásos szárnycsapásnál , a szárny ívhúrja és mozgása közötti iránykülönbség nagy, a visszamenetnél ellenben csekély. Ily görbét könnyen 45 érünk el azáltal, hogy a harántirányú mozgást kétszeres frekvenciájú lendítősúlyokkal befolyásoljuk. Mint már fentebb leírtuk, a lengési pálya, helyzete tekintetében teljesen szabad és azt csak 50 küliöin lökethatároló elemek szabják meg. A 11. ábrán ezek a lökethatárok (hl, h2, h3) ós (h4)-gyel vannak jelezve. Egyéb hasonló lökethaftárolók képzelendők el a harántirányú mozgás számára is, esetleg 55 a többiekkel való szerkezeti egységben. Csak az a könnyűség, amellyel a lengési pálya a lökethatárolás révén úgyszólván minden erőkifejtés nélkül és . akár külön a balszárny és külön a jobbszárny, akár mindkettő számára közösen s úgy helyzet, 60 mint alak és irány tekintetében befolyásolható, kölcsönzi a csapódó szárnynak elengedhetetlen mozgékonyságát. Megjegyzendő, hogy a csapószerkezet befolyásolása, pl. az egész rendszernek a 65 repülőgép testéhez viszonyított elforgatása vagy a két egymással szembenjáró lendítősúly fázisainak befolyásolása útján történhet. A fáziseltolást, pl. a lendítősúlyok egyikének a maga tengelyéihez vi- 70 szonyított elforgatásával vagy bolygókerekes hajtóműnél a nyugvó fog- vagy lánckerék elforgatása útján foganatosítjuk. A különböző mozgási ellenállások be- 75-folyása folytán a szárny felcsapódása általában véve gyorsabban megy végbe, minit a lecsapás. Ezen kiét rész mesterségesen is különbözővé tehető. Bizonyos mértékig megtörténik ez már a (K) kap- 80 osolás révén a szög alatt történő erőátvitelnél. Ha már most a 12. ábrán jelzett módon az erőt a (W) tengelyre (Rl) és (R2) kúpkerekek segéilyével visszük át, aholis az (Rl) kúpkerék tengelye az 85 egész szárnynak (L) lengési középpontjával egybeesik, úgy a szárny lengései közben az (R2) kerék az (Rl) keréken gördül és a két kerék sebességeinek összege vagy különbsége hat aszerint, hogy milyen a 90 lengés iránya. Egyéb fajtájú hajtóművekkel, pl. lánc-, kötél-hajtás vagy más efféle révén is könnyen érhetők el különböző sebességek és pedig gazdaságosabb módon, mint pl. elliptikus fogaskerekeknél. 95 Az egymással szemben járó és különböző fordulatszámú lendítőkarok hajtására mindig elegendő egyetlen (W) tengely, mimellett az erőket bármely erőátviteli eszköz, pl. bolygó kúpkei'ekes hajtó- 100 mű, lánc vagy más efféle segélyével vihetjük át a különböző karokra. Különösen fontosak itt a bolygókerekes hajtóművek. Megjegyzendő még, hogy mindaz, amit a fentiekben a forgó (L forgásponttal bíró) 105. csapódó szárny tekintetében fejtettünk ki, más módon mozgó csapódó szárnyra, pl. a párhuzamos csapódó szárnyra is áll, amelynél a mozgás önmagában párhuzamos eltolódásból áll. A hajtóműnek fenti ismertetésénél azon egyszerű esetből indultunk ki, amelyben excentrikusan forgó tömeg egy második (a) tömegre röpítő erők révén hat és azt ide-oda járó mozgásba hozza. 115. A legtöbb esetben a viszonyok olyanok,