83089. lajstromszámú szabadalom • Célzó szerkezet lőfegyverek számára
bizonyos távolságban lévő pontra irányuljon. Ezen megállapított távolság, melyet az irányzék elrendezése szab meg, természetesen az el nem fordított (SL) és az (AB) 5 vonalak közti távolság, melyet a puskaműves természetesein közöl a lövésszel s esetleg az irányzékra feljegyzi. Tételezzük pl. fel, hogy katonai puskáról van szó. Az irányzék tervezésekor a szerkesztő elő-10 ször megállapítja a puska lövedékpályáját, majd pedig az (SL) főirányvonálat, még pedig úgy, hogy a kettő között a legnagyobb függélyes távolság kib. 4 m legyen. Ekkor az irányzékot ezen (SL) 15 irányvonalra, rögzíti s közli a lövésszel, hogy az1 (AB) vonal 2 m-rel van azon vonal alatt, mely a puska mellső célgömbjét a horizonttal köti össze; ekkor a lövész tudni fogja, hogy e vonalon azon távolsá-20 gokon belül, melyre az irányzék használandó, célpontját 2 m-rel a talajfelszínt alatt kell megválasztania. Másik példa gyanánt vegyünk egy őzcserkésző puskát, melynek irányzéka úgy 25 képzendő ki, hogy a lövész célját oly tárgyra irányítsa, mely kb. egy láb magas és melynek legalacsonyabb pontja három lábnyira van a föld felett. Ekkor a szerkesztő a 4. ábrabeli diagramm szerkeszté-30 sekor az (SL) vonalat úgy választja meg, hogy a lövedékpályának az eredeti irányvonal fölötti maximális magassága egy lábbal nagyobb legyen, mint a célnak a talajtól való távolsága. A megállapított 35 lövedékpályához tehát úgy választja az (SL) vonal helyzetét, hogy a lövedékpálya és az eredeti irányvonal között inégy láb legyen a maximális távolság. Ezután egy sor (Na) pontot állapít meg az előbb kö-40 zöit számítási mód szerint s ezek alatt egyegy lábbal alacsonyabban megfelelő (Nc) pontokat tűz ki. Az (AB) vonalat már most úgy állapítja meg, ihogy az, (a) és (c) pontok közötti és az (SL) vonallal párhuzamos 45 vonalak közül azt választja, amelyik a leghosszabb. A diagramm megszerkesztésekor kitűnik, hogy ezen (AB) vonal a, föld felszínén lesz. A lövész tehát utasítandó, hogy az őz lábára célozzon, ha annak tes-60 tét akarja, találni. Természetesen az, ilyen beállítású irányzék korlátozottabb távolsági határok között használható, mint ha a eél az őz teljes magasságával bírna. A használhatóság két szélső határa a követ-55 kezőképen állapítandó meg: E célból elsősorban közöljük, hogy miként kell egy irányzékot a jelen találmányhoz alkalmazni, hogy tetszés szerinti közvetett célzórendszer szerint legyen 60 használható. Legyen az 5. ábrán (EE) azon vízszintes sík, melyen a céltárgy áll, (Hd—Hd) pedig a céltárgy csúcsán áthaladó víziszintes sík. Az (A—B) vonal (EE) alatt bárhol lehet aszerint, hogy mily alacsonyra akar a 65 lövész célozni és miként akarja az irányzékot a fegyveren beállíttatni. A lövész kívánságának megfelelően már most az irányzékot következőképen szerkesztjük: Először az (SL) főirányvonalat (AB)-hez 70 párhuzamosan s ettől akkora távolságban rajzoljuk meg (AB) fölött, mint a (Hd— Hd) és az (EE) közti távolság. Ezután megrajzoljuk a megfelelő arányban a (G1TE) lövedékpályát s ennek akkora 75 szegmensét választjuk ki, hogy (T) orompontja annyival legyen (Hd—Hd) fölött, mint a céltárgy magassága. A lövedékpálya és a (Hd—Hd) vonalak <(p) és (o) metszéspontjaitól függélyeseket boesá- 80 tunk, melyeik (P) és <01) pontokban metszik az <SL) irányvonalat. Ekkor az (SL) vonal az összes adatokat tartalmazza, mert ha az irányzék a főirányvonalon mért (G1R) lőtávolra való 85 közvetlen célzásra helyesen és pontosan van beállítva, akkor közvetett célzásra, vagyis az (AB) vonalra irányított célzásra a (POl) közti távolságon hitelesíthető. Ebből kitűnik, hogy az előbbi két gyakorlati 90 példa ezen általános szabály alkalmazását képezik. Az 5. ábra. magyarázatára szolgál még a következő: A lövegtengely és az (SL) irányvonal szögét úgy szabjuk meg, hogy 95 a lövedékpálya (T) orompontjának az irányvonal fölötti magassága nagyobb legyen, mint az (EHd) tárgyé, s ezután az irányvonalat sülyesztjük a pl. az (EE) talajszinten álló tárgy alá az (AB) szintre, 100 vagyis oly mértékkel, mely az orompontnak az (SL) vonal fölötti magassága és a tárgy magassága közti különbséggel egyenlő, mikor is a lövedékpálya bármely oly tárgyat fog metszeni, mely a lövedék- 105 pálya, OTomponitja alatt a test (EHD) magasságának megfelelő távolságban vont (p ,0) húr bármely pontján áll. Ez bármily magasságú lövedékpályára és tárgyra áll. Ha tehát a tárgy embermagasságnyi s a 110 lövedékpálya két embermagasságnyi, a lövegtengely és irányvonal szögét úgy szabjuk meg, hogy a lövedékpálya (T) orma két embermagasságnyira legyen (SL) fölött, mimellett az irányvonalát egy 115 embermagasságnyira sülyesztjük a tárgy alá, úgy, hogy a lövedékpálya minden oly tárgyat metsz, mely a lövedékpályát az oromtól embermagasságnyi távolságban vont húr bármely pontján áll. Ha tehát az 120
