83089. lajstromszámú szabadalom • Célzó szerkezet lőfegyverek számára

- 4 — 5. ábra szerint az (Ehd) embermagasságnyi tárgy az (EE) vonalon áll, mely ez esetben talajszint és irányvonal is, az irányvonalat az iij (AB) szintre kell sülyeszteni, 5 mely annyival van (EE) alatt, mint a tárgy (Hd) csúcsa az (EE) fölött. Ugyanazon fegyveren, melyre a 4. ábra vonatkozik, még egy másik hasonló irányzék is lehet (GlOl)-nél nagyobb lőtávolsá-10 gokra s egy másik (GlOl)-nél lényegesen kisebb lőtávolságokra. A nagyobb lőtávolságnál a lövedékpálya magasabbra emelkedvén, a megfelelő (AB) vonal a (G1L) vonaltól mélyebbre kerül, mint a 4. ábra-15 béli (AB) vonal. Kitűnik) a fentiekből, hogy az, (R) pont a sémában oly lőtávolságot állapít meg, melynél a jelen irányzékszerkezet közönséges közvetlen célzáshoz való irányzék 20 gyanánt használható. Ámbár az 5. ábra szerint a lövedékpálya a (POl) közötti bármely ponton levő céltárgyat függélyes letolás révén metszi, míg a 8. és 4. ábrák szerint a lövedékpálya elfordíttatik. lénye-25 ges ellentmondás a kettő között nincs. Tételezzük fel, hogy a 3. ábrában a lövedékpálya helyét azáltal változtattuk, hogy az irányvonalat at szöggel elfordítottuk; ekkor természetesen a célon keresztül fekte-80 tett és a lövedékpályára közelítőleg merőleges függélyes síknak az elfordított lövedékpályával való metszéspontja oly függélyes hosszúsággal sülyed, mely közelítőleg egyenlő tang. a-nak (G102) távolság-35 gal való szorzatával. Nyilvánvalóan ugyanezen ponton fogja metszeni a lövedékpálya. a célsíkot akkor is, ha önmagával párhuzamosan sülyesztjük le oly darabbal, mely egyenlő tang- a. X és (G102) 40 szorzatával. Az 5. ábra tehát szerkesztés tekintetében megfelel a 3. ábrának, míg a 3. és 4. ábrák gyakorlatilag mutatják az 5. ábrabeli szerkesztési módot. Az említett módon eltölt lövedékpálya 45 alakját és a földhöz viszonyított helyzetét az eltolás folytán ugyan megváltoztatja, de oly csekély mérvben, hogy e körülmény elhanyagolható és feltételezhető, hogy az eltolás által a lövedékpálya alakja nem 50 változik. Az előbbi példáknál azt ajánlottuk, hogy a megfelelő lőtávolon belül lévő céloknál az irányvonal a cél alatt bizonyos távolságban lévő pontra irányíttassék; az 55 ezen elven alapuló irányzékot a következőkben főirányzéknak nevezzük. A célzás megkönnyítésére tükör vagy más optikai szerkezet is használható, mely a céltárgy képét oly helyzetben tünteti fel, hogy a 60 lövész közvetlenül e képre célozhat, ahelyett, hogy a képzelt (AB) vonal egy megbecsült pontjára kelljen céloznia. A találmány kiterjed pótirányzék alkalmazására is, melynek célja, hogy a. lövésznek ne kelljen megbecsülnie azt a tá- 65 völságot, amellyel a céltárgy alá kell a ífőirányvcnalat irányítania, vagyis, hogy ne kelljen a képzelt (AB) vonal helyzetét megbecsülnie. Ezen pótirányzék úgy rendezendő el a fegyveren, hogy ha az irány- 70 vonal (4. ábra) az (AB) vonal egy pontját közvetlenül az (02) tárgy alatt metszi, a pótirányzék irányvonala a céltárgy talpát vagy egy más oly fix pontot metsz, mely a pótirányzékkal pontosan megállapítható. 75 A 6. ábrabeli séma (PS) f őirányzékot mutat (SL) irányvonallal. A főirányzék (t) körül az (St) állványon foroghatóaii van elrendezve s ennek felső végén hasonlóan van elrendezve az (Su) pótirányzék. A két irányzék (CR) kapcsolórúd révén xigy vannak összekötve, hogy egymással párhuzamosan fordíthatók el. Az irányzékok (t) és (t, s) csapjainaik távolsága az (AB) vonalnak (SL) vonaltól való távolsá- 8& gával egyenlő. Ha e távolságot megváltoztatjuk, akkor az irányzékok távolsága is megfelelően változtatandó. Ha pótirányzék alkalmaztatik, akkor főiránvzék nem szükséges, a pótirányzék 90, a,_on' an egy főirányvonalra állíttatik be, mely állandó viszonylattal van a fegyverhez. A főirányzéknak a fegyverhez képest való helyzetét ellenben nem kell tényleges irányzékkal megjelölni. 95 Ha a régi célzórendszerrel a lőtávolság rosszul becsült etett meg, akkor a megfelelően hibásan beállított irányzék a jó találást meggátolja. A találmány szerint irányzék állandó viszonylatban lévén a 100 fegyverhez, fölöslegessé teszi a távolság pontos vagy akár csak közelítő becsléséit és az irányzék beállítását. Csak azt kell követelni, ihogy az irányzékot ne használja az irányzék számára megadott lőtávolsá- 105' gokon kívüli célokra. Biztosan fog találni, bármely határokon belül lévő ismeretlen lőtávolságokban, ha főirányzékával a céltárgy alatti megállapított távolságú pontra céloz, vagy ha a pótirányzék használatakor a cél talpára céloz. Szabadalmi igények: 1. Célzó szerkezet lőfegyverekhez, jellemezve azáltal, hogy a csőaxis és az irányzék megszabta irányvonal közti 115. szög akkora, hogy a lövedékpálya legmagasabb pontja és az irányvonal közti távolság nagyobb a cél magasságánál, mimellett az irányvonal a lövéskor