83089. lajstromszámú szabadalom • Célzó szerkezet lőfegyverek számára
célzó eljárással használandó. Az ezután említendő irányzékoknál főirányzék alatt — ha. egyáltalán külömbséget kell tenni az egyes irányzékok között — tetszés szerinti 5 kiképzésű irányzékot érthetünR, mely pl. hátsó irányzó hasítékból és mellső célgömbből állhat. A találmány értelmében ezen irányzék a fegyverhez képest úgy van beállítva, hogy ezen főirányzék irány-50 vonalának a kiszámított lövedék pályával , való metszési pontja mindig nagyobb távolságban legyen a fegyvertől, mint a legnagyobb lőtávolság, mely a fegyvernél gyakorlatilag tekintetbe jön. A 2. ábrabeli Tó diagramm ily példát mutat; a (Gl) torkolattal bíró puska (Sl) irányzéka a fegyverhez képest oly helyzetű, hogy az (SL) irányvonal (R)-nél metszi a (T) lövedékpályát, mely ugyanolyan, mint az 1. ábra"l'U béli lövedékpálya és az (SL) vonalhoz elfoglalt helyzete is megfelelő, valamint az (02) cél is megfelel az, 1. ábrabeli (O) célnak. A 2. ábrabeli fegyver és irányzék azonban nem (R)-nél lévő, sem pedig a lö-25 vedékpálya szélső (G1P) és (01R) szakaszaiban lévő célok ellen szolgál, hanem oly célok találására, melyek a fegyver maximális (G1R) lőtávlságának (01P) szakaszán bárhol az (SL) vonal mentén vannak. -30 Vagyis az irányzék a fegyveren úgy van beállítva, hogy ha a később leírandó módon használják, lehetővé teszi, hogy helyesen vegyünk célba egy (H) magasságú célt, mely az (SL) vonalon a. (P) és (01) 35 pontok között bárhol van. Az új irányzék tehát, ha az alant ismertetett eljárás szerint használják, a fegyver lőtávolságának igen nagy részében használható eredményesen. 40 A következőkben a célzási módszer geometriai elvét fejtjük ki. Ha a 2. ábrabeli (G1TR01PG1) zárt idcmot. saját síkjában a (Gl) pont körül pl. a 3. ábra értelmében elfordítjuk s egyidejűleg az (02) célt a 4.r > helytálló (SL) vonal mentén (Gl) felé toljuk, akkor az (02) cél .különböző helyzeteihez pl. a 3. ábrabeli (K) helyziethez vagy a 4. ábrabeli (1, 2, 3, 4 helyzeteikhez) a 3. és 4. ábrák az idomnak és a célnak különböző -50 helyzeteit mutatják) próbálgatás által az idom két-két oly szélső helyzetét találjuk, melyeknél az elfordított lövedékpálya érinti ai cél felső és alsó végét. Vegyük pl. a cél 4. ábrabeli (1) helyzetét; közvetlenül 55 a cél alatt két oly (la, lb) pontot találhatunk, melyek oly helyzetűek, hogy ha a (G1R) vonal keresztülmegy rajtuk, a megfelelő lövedékpálya az (02) cél felső vagy alsó végét metszi. A (G1R) irányvonalnak 6n e két szélső helyzetei közötti bármely állásában a lövedékpályá égy megfelelő ponton fogja a célt metszeni. Ha tehát a, (G1E) irányvonalat az (la) és (lb) pontok közti bármely pontra irányítjuk, a pusk|át az (1) pontban lévő é;s (H) magasságú célra 65 irányítottuk. Ugyanily szélső (2a) és (2b) stb. helyzetpárok állapíthatók meg a cél (2, 3, 4) helyzeteire, is s e pontclk fellelésére az a szabály, hogy az (NB) pont akkora távolságban van az (SL) irányvonal alatt, vc mint a,z (Nb) pont fölötti lövedékpálya és az (SL) vonal közötti távolság, míg az (Na) pont a (H) távolságban van az (Nb) pont fölött. Az (Na) és (Nb) jelzések a 4. ábra (la, lb, 2a, 2b) jeleinek általános alakjai. 75 Az (SL) irányvonal helyzetét úgy válászr tottuk meg, hogy a lövedékpályának az (SL) vonal fölötti legnagyobb magassága ne haladja túl a (2H) méretet, vagyis a tárgy kétszeres magasságát; a 4. ábrából 80 látható, hogy bárhol van is a cél a (P) és (01) pontok Iközött, az, (la) ós (lb) és a (2a, 2b) vonalak között egyenes (AB) vonalat húzhatunk, mely mindegyik (1) vagy (2), vagy (3), vagy (4) helyzet alatt egy-egy 85 pontot jelöl meg, mely olyan sajátságú, hogy lia az irányvonalat úgy forgatjuk el, hogy az (AB) vonalat függélyesen a cél alatt messe, a megfelelő lövedékpálya a célon keresztül fog haladni. A (Gl) és (P) 90 pontok között és az (Ol)-től jobbra fekvő bármely pont alatt az elfordított irányvonalnak az (AB) vonallal való metszéspontja oly pontokon lesz, amelyek fölött a lövedékpálya nem metszi a célt. Az elfor- 95 dított lövedékpá'lyák azonban metszeni fogják a célt, ha ez a lőtávolság (P) és (01) pontjai közt bármely helyen van is és kiderítettük, hogy az igen lapos lövedékpályájú modern fegyvereknél az ennek meg- 10' felelően beállított és esetleg egy és mindenkorra rögzített irányzék segélyével biztosított hatékony lőtávolság lényegesen nagyobb az eddig használatos irányzék révén elérhető távolságokkal, mimellett a 10. régi irányzékok külön pontos beállítást igényeltek, lia az (02) cél távolsága változott. Az (AB) vonal számára oly helyzetet ajánlottunk, mely párhuzamos az el nem fordított (SL) irányvonallal. Ennek célja 11! az volt, hogy ily helyzetű (AB) vonal a lövész számára igen egyszerű segédszabályt képez. Minthogy az előbbiekből érthető, hogy a lövész célja az, hogy (GlR) irányvonalát az (AB) vonal egy bizonyos pont- Ili jára irányítsa, fegyverét egyszerűen úgy kell mozgatnia, hogy irányvonala, mely merev kapcsolatban van a fegyverrel, a cél minden helyzetében a tekintetbe jövő (P) és (01) pontok között egy a cél alatt 12
