83088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nádfonattárgyak előálítására

figyelnünk kellett és hogy hajlított, vagy szabálytalan vonalú műtárgyakat lényegileg ugyanoly könnyen állíthassunk elő, mint egyenes vonalú, egyenletes és egy-5 szerű tárgyakat. Az új eljárás szerint tanulatlan munkások is készíthetnek kiváló egyenletességű és erősségű fonadékokat, sőt olyan tárgyakat is, amilyeneket eddig csak tanult munkások tudtak megcsinálni. íO Az új eljárás szerint végül az efféle nádfonadékoknak eddigelé túlnyomólag egyéni fonását a váztól függetlenül gyárilag végezhetjük és a fonadékokat a kívánt formák és hatások elérése végett utólag erő-15 si thetjiik rá a vázra. A rajzok a találmány szerint előállítható tárgyak néhány kiviteli pédáját megmunkálásuk különféle szakában vázlatosan tüntetik föl. 20 1- ábra egy, nádfonattal burkolandó váznak izometrikus nézete. 2. ábra az 1. ábrabeli váznak nagyobb léptékű oldalnézete. 3. ábra oldalnézete egy kaptának vagy 25 formának, amin a fonat készül. 4. ábra a 3. ábrához tartozó alaprajz. 5. ábra (2. lap) a fonat készítési módját feltüntető nézet. 6. ábra az 5. ábrához tartozó alaprajz. 80 7. ábra a fonadék egy részlete előállítás közben. 8. ábra a fonadék keresztmetszete. 9. ábra a 7. ábrának 8—8 vonala iránt vett metszete. 35 10. ábra (3. lap) a formáról levett kész kasnak oldalnézete. 11. ábra az előbbihez tartozó alaprajz. 12. ábra (2. lap) oldalnézet, amely a fonadék vázraerősítésének egy szakát tün-40 teti föl. 13. ábra (3. lap) a fonadék vázraerősítése egy további szakának izometrikus nézete. 14. ábra a kész tárgy függélyes haránt-45 metszete. 15. és 16. ábra nézetek, amelyek a szegélyek készítésmódját tüntetik föl. 17., 18. és 19. ábra (2. lap) nézetek, ame-1 yek a fonadéknak a vázon való alakítá-50 sát tüntetik föl 20. ábra (4. lap) egy más alakú váznak izometrikus nézete. 21. ábra a 20. ábrabeli váznak alaprajza. 22. ábra ugyanezen váznak oldalnézete. 55 23. ábra a kaptáról vagy formáról levett kész kasnak oldalnézete, ahol a szétvágás vonala is fel van tüntetve. 24. ábra a 23. ábrához tartozó alaprajz. 25. ábra részleges nézete egy fonadékövnek, amelyet a 23. és 24. ábrabeli vég- 60 telen alakban készítettek és azután szétvágtak. 26. ábra oldalnézet, amely a fonadéknak a 20. ábrabeli vázra való fölerősítéséből egy munkaszakot tüntet föl. 65 27. ábra a vázraerősítés egy további szakának izometrikus nézete. 28. ábra (5. lap) alaprajza a találmány szerinti termék egy más kiviteli alakjának, amelynél nem használunk vázat, ha- 70 nem a kast felfordítottuk és úgy alakítjuk. 29. ábra a 28. ábrához tartozó oldalnézet. 30. ábra oldalnézet, amelyből a nádfonadék előállításának egy további szaka látható, mi mellett ez a kivitel hasonló a 13. 75 ábrabelihez, azonban semilyen váz sincs benne. 31. ábra a kész tárgy függélyes harántmetszete. 32. és 33. ábra olyan formák izometrikus 80 képei, amelyek a fonadékot alakított állapotában tartják, mígnem a fölvett alak maradandó lesz. Kiviteli példa gyanánt az 1—19. ábrában (1—3. lap) egy gyermekkocsinak nád- 85 fonadékból készített kasa van feltüntetve. Az (1) váz, ebben az esetben egy hozzávetőleg derékszögű (2) felső keretből és a lenyúló, mintegy U-alakú (3) oldalrészekből áll, amelyek egymásközt (4, 4') haránt- 90 lécekkel vannak összekötve. Hogy jobban szemléltessük azokat a nehézségeket, amelyeket ilynemű nádfonadéknak saját vázán való előállítása eddig okozott, először is az eddigi eljárást fogjuk 95 itt röviden leírni. A régi eljárás szerint a bordákat (9. és 10. ábra 15) bizonyos közökben a (3) oldalrészek aljának, valamint a (4') harántléceknek mentében erősítjük hozzá a vázhoz. A 14., 17., 18. és 19. 100 ábrában (3. és 2. lap) látható hajlított alak elérése végett a bordákat úgy kellett ráerősíteni a vázra, hogy azok lényegileg derékszög alatt állottak el tőle. A munkás lent fogott hozzá és a kötőszálakat (9. és 105 10. ábra 16) a bordák alá és fölé fonta, miközben egyúttal fölfelé is formálta a bordákat és a kötést kellő feszültségre hozta, úgy, hogy a bordákat merőleges állásukból fokozatosan fölfelé hajlíthatta. Ezt 110 megcsinálni és a kifelé szétálló bordákat egymástól a kellő közökben mégtartani rendkívül nehéz és pedig a sok változó tényező miatt, amiket figyelembe kell venni és amik számára kiegyenlítődéshez kell al- 115 kaimat adni.