83088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nádfonattárgyak előálítására

— 2 — Meg kell azt is jegyeznünk, hogy amikor a nádat körbe, vagy pedig hajlított alakra fonjuk, akkor a nádnak természetes törekvése van arra, hogy befelé hajol-5 jék, azaz, hogy a kívánt alak felé összehúzódjék. Ezt talán az a körülmény okozza, hogy a bordákat egyik végükön a kívánt irányban tartjuk és ha azok így vannak felerősítve, maguktól nem tudnak 10 kifelé hajolni, másik, szabad végük azonban a fonadék feszességének elérése végett kifejtett húzás folytán fokozatosan és természetes módon befelé húzódik, azaz más szavakkal egy kezdő az ilyféle nád-15 fonadékot nem tudná a kellő módon előállítani, hanem ez a munka tanult mestereket igényel, akik tökéletesen ismerik a nádnak munka közben tanúsított magatartását és a fonadéknak nyilvánvalóan 20 természetes befeléhajlásával szemben oly mérvben tudnak ellenrendszabályokat alkalmazni, amennyire az szükséges, hogy a fonadék mégis a. kívánt formát nyerje. Ezt a neliéz feladatot úgy oldjuk meg, 25

hogy a változó tényezők többjét kiküszöböljük, a megmaradóknak pedig egyszerű kezeléssel megfelelhetünk. Ahelyett, hogy a nádfonadékot saját vázán csinálnók, jelen találmány szerint a fonadékot vázától 30 függetlenül, kényelmesen állítjuk elő, a kész fonadékot azután ráhúzzuk a vázra és arra ráerősítjük. Ezen a réven fonás közben szabadon mozoghatunk és könynyebbségeket érünk el úgy, hogy az eddigi nehézségek nagy mérvben elhárulnak. A bordákat megfogjuk, egymástól elkülönítjük és a mechanikai formához képest oly módon tartjuk, hogy egy teljességgel tanulatlan munkás pusztán avval elkészít-10 heti a tárgyat, hogy a forma körül és azon rajta is a szokott módon a legközönségesebb kötést végzi. A forma úgy van alakítva, hogy a rajta előállított fonadék a kívánt vázra illik, de a formának éppentf> réggel nem kell ugyanolyan alakúnak lennie, mint a váznak, mert kitűnt, hogy a fonadék elkészülte után íigv alakítható, hogy olyan vázak vagy rámák burkolását is lehetővé tegye, amelyeknek nagysága, ,0 alakja és természete egymásétól lényegesen eltér. Sok esetben a fonást valósággal lényegesen megkönnyítjük azáltal, hogy a fonadékot egy kerek kaptán tömlőszerűvé készítjük el és a kész fonatot utólag r> hozzuk a kívánt alakra. A 3. ábrában 5-tel van jelölve egy alkalmas fonna, amin a fonadékot előállítjuk és aminek egy alsó (6) és egy felső (7) gyűrűje van. Ezek két gyűrű között több vevezeték vagy határolás gyanánt szolgáló 60 (8) elem van elrendezve. Jelen esetben az a szándékunk, hogy a tárgy fala könnyű kihajlást mutasson fel — amint ez a 14. ábrán (3. lap) látható — és e célból a i(8) vezetékek itt úgy vannak elrendezve, hogy 65 a határéleiket összekötő vonal hajlott volna. Az (5) formát célszerűen forgat hatólag rendezzük el egy (9) tartón, pld. egy (10) függélyes tengely segélyével, amely a forma közepébe van beerősítve és a tartó 70 egy csaplyukába beleillik. Amint a 4. ábrából látható, a (6) alsó gyűrűben több, egymástól kellő távolságban elrendezett (11) furat van, amikbe a (15) bordákat (5—16. ábra) beleerősítjük. Ezek innen föl- 75 felé nyúlnak és a (8) vezetőgyűrűkre ráborulnak. Ily körülmények között rendkívül könnyű a (16) kötőszálakat (5—16. ábra) a bordák köré fonni, mert a kötőszálakat tulajdonképen csak a bordák fölé 80 és alá és a forma köré kell szabályos menetekben alulról fölfelé, vagy esetleg fölülről lefelé bevezetnünk. Gyakorlatban kitűnt, hogy célszerűbb a fonást alul kezdenünk és azután fölfelé haladnunk. A kő- 85 téseket annyira meghúzzuk, hogy a bordák éppen hogy a (8) vezetékekhez igazodjanak, amint ez a 9. ábrában van jelezve. Igv tehát a forma határt szab a bordák mozgásának, valamint a kötőszálakra 90 gyakorolt húzásnak, úgy hogy a fonadék természetes módon fölveszi a forma alakját. Minthogy a (8) vezetékek aránylag sűrű közökben ismétlődnek, elhárul annak veszélye, hogy a bordák a kívánt ponton 95 túl is befelé hajoljanak. Ily módon egy végtelen fonadékot egyenletes menetű kötésekkel gyorsan és akár tanulatlan munkással is előállíthatunk. A kész fonadékot a 10. és 11. ábra (3. 100 lap) tünteti fel, hol is a bordák (15)-tel, a kötők pedig (16)-tal vannak jelölve. Itt a bordák (17) részei mindegyik bordavégnél a fonadékon túlra állnak ki és pedig a következőkben leírandó célra. Hogy a fo- 105 nadékot a vázra vagy keretre ráhúzhassuk, nyomást kell gyakorolnunk a. fonadék falaira, úgy hogy egy, nagyjából négyszögletes alak keletkezik, amint ez a 11. ábrán látható. Ebben az állapotában a fo- 110 nadékot könnyen ráhúzhatjuk a vázra és ehhez úgy fogunk hozzá, hogy a fonadék bővebbre nyílt felénél toljuk be a váz szűkebb fenekét. Ila a fonadékot ráhúztuk már a vázra — amint ez a 12. ábrán (2. 115 lap) látható — akkor annak sarkait hozzá-