82902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő és szesz előállítására melasz cefréből

Megjelent 193 4. évi jú lius hó 2-án . ____ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82902. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. t - • Eljárás élesztő és szesz előállítására melászcefréből. Dresdner Presshefen- & Kornspiritus-Fabrik sonst J. L. Bramsch cég' Dresden. A bejelentés napja 1922. évi április hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1921. évi december hó 30-ika. A melászoldatok derítése az élesztő- és szeszgyártás céljaira sokak által földolgo­zott műszaki területet képez. Miután a melász oly anyag, mely aszerint, hogy 5 milyen eljárás szerint nyertük, nagyban különböző, az élesztőgyártás szempontjá­ból figyelemreméltó tulajdonságokkal ren­delkezhet; nehézséggel jár a feldolgozás számára határozott, minden esetben al-10 kalmazható, műszaki alapelvek megálla­pítása. Részben, előzetes savanyítást al­kalmaznak a derítés és utólagos savanyí­tást az erjesztés számára, részben pedig már a derítés számára is igen messzemenő 15 savanyítást alkalmaznak, vagy a sava­nyítást és derítést egy munkamenetben vagy pedig kettős munkamenetben foko­zatosan erősbített savanyítással eszközlik. A savanyított melászoldatot eddig mindig 20 meglehetősen magas hőmérsékletre, közel a forrpontig hevítették, hogy a színező és zavaró anyagok kiválasztassanak. Ezzel ellentétben az új eljárás értelmé­ben ezen anyagok kicsapatása az eddigi-25 nél lényegesen alacsonyabb hőmérsékle­ten megy végbe, még pedig jelentékenyen 62 C° alatt; a legelőnyösebb hőfok 20— 40 C°. A savanyítás és derítés célszerűen egy 80 munkamenetben megy végbe; a lépcsőze­tesen fokozott savanyítás semmiféle előnyt sem nyújt. Az ásványi savakban eszközölt hozzáadagolást úgy szabjuk meg, hogy a savat a jelenlevő sók átala-35 kítása lekösse és ezenfelül még egy cse­kély fölösleg maradjon meg. A meláscefre nyerése és erjesztése al­kalmával eddig nem törődték ,a savanyí­tás fokának ezen folyamat közben beálló megnövekedésével, sem azon következmé- 40 nyekkel, melyekkel ez a körülmény az élesztő minőségére járt. A végzett kísér­letekből kitűnt, hogy más okoktól elte­kintve a cefre savtartalmának a nitrogén­bázisok, különösen az ammóniák felhasz- 45, nálása folytán beálló megnövekedése maga után vonja a színező és zavarosító anyagok utólagos kiválasztását, amivel az élesztő színére és tartósságára hátrányos következmények járnak. 50-Az új eljárásnál a derített melász,cefre savanyítási fokának utólagos megnöveke­dését elkerüljük pl. azáltal, hogy a derí­tett cefréhez nem adagoljuk, mint ezt ed­dig tették, az, ásványi savak ammónsóit, 55-pl. ammóniumszulfátot, hanem azok sav­jának részbeni letompításával magát a bázist vagy bázisos sókat, pl. karbamin­savas ammónt. A következőkben az új eljárást fogana- |o tosítási példák alapján fogjuk ismertetni, á > 1. Ásványi savnak és szervetlen nitro­génnek kizárólagos alkalmazása esetén: A melászt kb. 75—100 C° hőmérsékletre hevítjük és ezen hőmérsékleten rövid ideig 65. nyugodni hagyjuk; erre hideg, illetve me­leg vízzel 10—20° Bllg.-re hígítjuk, az olda­tot kb. 30°-ra állítjuk be és ásványi sav­val annyira savanyítjuk, hogy a tisztított melászoldathoz utólagos savhozzáadagolás 70 már ne váljék szükségessé. A melászolda­tot ezután bizonyos ideig szellőztetjük vagy mozgatjuk és erre ülepedés vagy szűrés által derítjük. A derített melász­oldatot közvetlenül az erjesztési tartályba 75-vezetjük. Az erjesztési tartályban vagy

Next

/
Thumbnails
Contents