82902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő és szesz előállítására melasz cefréből
Megjelent 193 4. évi jú lius hó 2-án . ____ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82902. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. t - • Eljárás élesztő és szesz előállítására melászcefréből. Dresdner Presshefen- & Kornspiritus-Fabrik sonst J. L. Bramsch cég' Dresden. A bejelentés napja 1922. évi április hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1921. évi december hó 30-ika. A melászoldatok derítése az élesztő- és szeszgyártás céljaira sokak által földolgozott műszaki területet képez. Miután a melász oly anyag, mely aszerint, hogy 5 milyen eljárás szerint nyertük, nagyban különböző, az élesztőgyártás szempontjából figyelemreméltó tulajdonságokkal rendelkezhet; nehézséggel jár a feldolgozás számára határozott, minden esetben al-10 kalmazható, műszaki alapelvek megállapítása. Részben, előzetes savanyítást alkalmaznak a derítés és utólagos savanyítást az erjesztés számára, részben pedig már a derítés számára is igen messzemenő 15 savanyítást alkalmaznak, vagy a savanyítást és derítést egy munkamenetben vagy pedig kettős munkamenetben fokozatosan erősbített savanyítással eszközlik. A savanyított melászoldatot eddig mindig 20 meglehetősen magas hőmérsékletre, közel a forrpontig hevítették, hogy a színező és zavaró anyagok kiválasztassanak. Ezzel ellentétben az új eljárás értelmében ezen anyagok kicsapatása az eddigi-25 nél lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe, még pedig jelentékenyen 62 C° alatt; a legelőnyösebb hőfok 20— 40 C°. A savanyítás és derítés célszerűen egy 80 munkamenetben megy végbe; a lépcsőzetesen fokozott savanyítás semmiféle előnyt sem nyújt. Az ásványi savakban eszközölt hozzáadagolást úgy szabjuk meg, hogy a savat a jelenlevő sók átala-35 kítása lekösse és ezenfelül még egy csekély fölösleg maradjon meg. A meláscefre nyerése és erjesztése alkalmával eddig nem törődték ,a savanyítás fokának ezen folyamat közben beálló megnövekedésével, sem azon következmé- 40 nyekkel, melyekkel ez a körülmény az élesztő minőségére járt. A végzett kísérletekből kitűnt, hogy más okoktól eltekintve a cefre savtartalmának a nitrogénbázisok, különösen az ammóniák felhasz- 45, nálása folytán beálló megnövekedése maga után vonja a színező és zavarosító anyagok utólagos kiválasztását, amivel az élesztő színére és tartósságára hátrányos következmények járnak. 50-Az új eljárásnál a derített melász,cefre savanyítási fokának utólagos megnövekedését elkerüljük pl. azáltal, hogy a derített cefréhez nem adagoljuk, mint ezt eddig tették, az, ásványi savak ammónsóit, 55-pl. ammóniumszulfátot, hanem azok savjának részbeni letompításával magát a bázist vagy bázisos sókat, pl. karbaminsavas ammónt. A következőkben az új eljárást fogana- |o tosítási példák alapján fogjuk ismertetni, á > 1. Ásványi savnak és szervetlen nitrogénnek kizárólagos alkalmazása esetén: A melászt kb. 75—100 C° hőmérsékletre hevítjük és ezen hőmérsékleten rövid ideig 65. nyugodni hagyjuk; erre hideg, illetve meleg vízzel 10—20° Bllg.-re hígítjuk, az oldatot kb. 30°-ra állítjuk be és ásványi savval annyira savanyítjuk, hogy a tisztított melászoldathoz utólagos savhozzáadagolás 70 már ne váljék szükségessé. A melászoldatot ezután bizonyos ideig szellőztetjük vagy mozgatjuk és erre ülepedés vagy szűrés által derítjük. A derített melászoldatot közvetlenül az erjesztési tartályba 75-vezetjük. Az erjesztési tartályban vagy
