82731. lajstromszámú szabadalom • Hüvelytükör

Megjelent Í934. évi szeptember hó 1-én. ^ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 82731. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Hüvelytükör. Dr. Markovits Pál orvos, Budapest. A bejelentés napja: 1921. évi június hó 10-ike. Az ismert hüvelytükrök azon hátránynyal járnak, hogy oly műtéteknél, illetve méhkezeléseknél, melyek azt igénylik, hogy a porciót az ezen célra rendesen használt 5 golyófogó segélyével közel a hüvely bejáratáig húzzuk elő, az eközben visszatüremlő hüvely a hüvelytükröt kitolja, úgy hogy különösen a két vagy több részből álló, szétfeszíthető hüvelytükrök súly-10 pontja nagyon kikerül és a tükör kiesik, ha azt kézzel nem tartjuk. Ennélfogva az ily műtétek, illetve kezelések vagy csupán asszisztens segítségével hajthatók végre, vagy pedig az orvosnak egy kézzel kell 15 tartania a hüvelytükröt és a golyófogót, ami a műtét biztonságát nagy mértékben hátráltatja. A találmány tárgya a hüvelytükör oly javítása, amely a fentemlített hátrányt 20 elkerüli és amellett még azon előnnyel is jár, hogy a hüvelytükör kiálló mellső részei a kezelésre használt műszernek útjában egyáltalán nem állanak . A találmány lényege abban áll, hogy a 25 hüvelytükörnek a hüvelybe helyezendő része (tehát csöve, vagy kanalai), két egymásban teleszkopszerűen eltolható részből állanak, melyek egymással célszerűen oldható kapcsolás segélyével kapcsol-30 hatók szilárdan. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának két példaképpeni megoldása van feltüntetve. 1. ábra egyszerű csőalakú hüvelytükrön 35 mutatja a találmány alkalmazását hosszmetszetben, a részeknek a hüvelytükör betolásakor elfoglalt viszonylagos helyzetében. 2. ábra a részeket egymáshoz képest el-40 tolt helyzetükben mutatja, ahogy a por-50 55 ció előhúzása alkalmával az egyik tükörrész a másikból kitolódik. 3. ábra az 1. ábrának megfelelő előlnézet. 4. ábra a találmány szerint javított két, 45 egymáshoz képest szétfeszíthető részből álló hüvelytükröt mutat hosszmetszetben, a részeknek azon viszonylagos helyzetében, amelyben a hüvelybe való betoláskor állanak. 5. ábra ugyanez, azonban a belső kanálrészek részben ki vannak tolva. 6. ábra a 4. ábra (6—6) vonala szerinti keresztmetszet. Amint az 1. és 2. ábrából látható, a hüvelytükör az (1) csőcsonkból áll, amelyhez a (2) karima csatlakozik. Az (1) csőcsonk belsejében a (3) cső tolható el, amely szorosan, de könnyen eltolhatóan beleillik az (1) csőcsonkba és a <2) karimához simuló 60 (4) karimával van ellátva. A (2) karimán elforgatható (5) kallantyú van alkalmazva, amely a (4) karima (6) kivágásának szélébe kapaszkodik és a két (2, 4) karimát egymással szilárdan kapcsolja, 65 úgy hogy a hüvelytükör ekkor a közönséges csőalakú hüvelytükrökhöz teljesen hasonló alakot mutat. A kezelés alkalmával a tükör egyesített (1, 3) csövét a szokásos módon vezetjük 70 be a hüvelybe addig, míg az a hüvely fenekét elérte, amidőn a (3) cső végébe behatol a méhnek a hüvelybe nyúló vége, vagyis a porció. Ezután az (5) kallantyút elfordítjuk, miáltal a (4) és (2) karima 75 közötti kapcsolat megszűnik. Ezután a golyófogóval a tükrön át benyúlhatunk és a porciónál fogva a méhet lehúzhatjuk a hüvely bejárata felé. Eközben a betüremlő hüvely fala maga előtt tolja a (3) 80