82607. lajstromszámú szabadalom • Biztsító berendezés elektromos áramkörök számára és ilyen biztosító berendezéssel ellátott lámpa

Megjelent 1934. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^H SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 82607. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Biztosítóberendezés elektromos áramkörök számára és ilyen biztosítóberendezéssel ellátott lámpa. Venning John ügyvéd, Londonban és Downes Allan John, mérnök, Croydon-ban. A bejelentés napja: 1913. évi október bó 23-ika. A találmány tárgya egymás mögé kapcsolt áramfogyasztókkal, pl. készülékekkel, izzólámpákkal stb. bíró áramkörök biztosító berendezése, mely abban áll, 5 hogy az egyes áramfogyasztók rövidzárlatú áramkörökkel láttatnak el, melyek rendes körülmények között az áramot át nem bocsátó szigetelő gyanánt működnek, úgy hogy ilyenkor maga az áramfogyasztó 10 van bekapcsolva, míg káros feszültségemelkedéskor bekapcsolódnak, vezetővé válnak s ezáltal az áramfogyasztót rövidre zárják. Világítóberendezéseknél, melyekben szo-15 kott módon több lámpa sorba van kapcsolva, az egyik lámpa kiégésekor a többi lámpa is elalszik, mert nem kap áramot. A találmány értelmében, ha minden lámpát, mely többedmagával sorosan kapcso-20 landó, a jelzett berendezéssel látunk el, az egyik lámpa kiégésekor a többi lámpa nem válik árammentessé. A jelzett módon kapcsolandó elektromos izzólámpánál a találmány értelmében 25 a rövidrezáró szerkezetet a lámpa bevezető huzalai között 'rendezzük el, úgy hogy a seriesbe kapcsolt lámpák rendben égnek, a 'bevezető huzalok szokott módon egymástól szigetelve vannak. Ha ellenben 30 lényeges feszültségemelkedés áll be, mint pl. egy lámpa átégése esetén, akkor a rövidzárlatú áramkör vezetővé válik. A találmány egy izzólámpákra alkalmas foganatosítási alakját a következőkben 35 ismertetjük: Az izzólámpa bevezető huzalai tudvalevőleg három szakaszból, egy a körtében levő nikkeldarabból, egy a beforrasztási helyen lévő platinadarabból s a körtén kívül levő rézdarabból állnak. Ilyen bevezetőhuzalú lámpáknál a be- 40 vezetőhuzalokat egymással hurkoljuk s azután úgy kezeljük, hogy oly bevonat képződjön rajtuk, mely egyelőre szigetel. A huzalokat pl. firnisszel vagy festékkel, vagy pl. a huzaloknak levegőn való fel- 45 hevítése révén oxydbevonattal láthatjuk el; rézhuzal pl. a levegőn hevítve, fekete oxyddal vonódik be. Lehet azonban más szigetelőanyagot, pl. lakkot vagy firniszt, pl. kopálfirniszt használni. Ezen esetben 60 az egyes huzalokat előbb két-két bevonatréteggel látjuk el s ezek száradása után egymással kétszer vagy háromszor összecsavarjuk. A firniszrétegnek vékonynak és rugalmasnak kell lennie. Ezután a fog- 55 lalatot ismert módon erősítjük fel. E mód helyett lehet a bevezetőhuzalokat szokott módon elrendezni s reájuk egy közös kis gyűrűt, pl. rézgyűrűt tolni, melyet előzetesen vékony réteg szigetelő- 60 bevonattal láttunk el. A bevonat ismét lakk vagy oxyd stb. lehet. Ilymódon tehát mindegyik bevezetőhuzal a gyűrűtől vékony szigetelőréteg által van; elválasztva. Ha a sorbakapcsolt lámpák egyike kiég, 65 akkor e lámpa bevezetőhuzaljaira az áramkör teljes feszültsége hat, mely átüti a gyűrűt a két bevezetőhuzaltól elszigetelőréteget, úgyhogy az áramkör újból záratik. 70 Oxydált gyűrűket célszerűen úgy készíthetünk, hogy a fémhuzalt egy vékony magra tekercseljük, az így nyert spirálist felhevítjük s azután egyes gyűrűkre daraboljuk. 75 Két vagy több ily szigetelt kontaktus átütésére természetesen megfelelően nagyobb feszültség szükséges. Ha pl. egy