82607. lajstromszámú szabadalom • Biztsító berendezés elektromos áramkörök számára és ilyen biztosító berendezéssel ellátott lámpa

egyetlen kontaktushely 30—100 volt fe­szültségnél üttetik át, két vagy több kon- ; taktushely jóval magasabb feszültséget bír ki. Ennek értélfnébea. a ff^aíjforgó kö-5 rülményeknek megfelelően pl. 100 voltnál magasabb feszültségű áramkörökben két vagy több szigetelt kontaktushelyet alkal-. igazunk. Lehet pl. két vagy több szigetelt fémgyűrűt egymásbefűzve a bevezető-10 huzalok közé feszíteni. Egy másik foganatosítási mód abban áll, hogy a bevezetőhuzalokat látjuk el szigetelőbevonattal s ezekre toljuk fel a gyűrűt. . 15 Az ilyen rövidzárlatokkal ellátott, so­rosan kapcsolt lámpákból álló világító­berendezésben egy lámpa kiégésekor a ki­égett lámpa azonnal felismerhető, mert nem izzik; eddig tudvalevőleg egy lámpa 20 kiégésekor a többi, vele sorbakapcsolt lámpa is kialudt s így megnehezítette a kiégett lámpa felismerését. A találmány szerinti kiképezésnél természetesen a ki­égett lámpa mielőbb újjal pótolandó, mert, 25 amíg e lámpa rövidre van zárva, a többi lámpa a normálisnál nagyobb feszültséget kap. 1 Elektromos készülékekre való alkalma­záskor a rövidrezáró berendezést a készü-30 lékkel parallel kapcsoljuk. Eddig pl. tele­grafkészülékeket túlfeszültségek ellen thermikus biztosítékokkal védtek, melyek többé-kevésbé késtek, vagyis csak bizo­nyos idővel a túlfeszültség fellépte után 35 működtek. A találmány értelmében a ké­szüléket a készülék pólusaihoz vezető hu­zalok révén a fennt leírt biztosítóberen­dezéssel látjuk el. Izzólámpák esetén a rövidzáró berende-40 zést a körtében is elrendezhetnők. Szabadalmi igények: 1. Biztosítóberendezés sorbakapcsolt áramfogyasztókkal (készülék, lámpa 45 stb.) bíró áramkörök számára, jelle­mezve azáltal, hogy az egyes áram­fogyasztók oly röviSzárlatú vezetékek­kel vannak ellátva, melyek normális i. feszültségnél szigetelőhelyeket képez­nekjj fM^s^ültiegí felléptekor azonban 50 az áram átlépését megengedik s ezáltal az áramfogyasztót rövidre zárják. 2. Az 1. alatti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyes áramfogyasztók fémes bevezető- 55 . huzalai szigetelőréteggel, pl. firnisszel, festékkel, oxyddal stb. vannak be­vonva és egymással összehurkolva, úgyhogy a normális feszültségnél a bevonat a huzalokat egymástól szige- 60 teli, nagyobb feszültségnél azonban átüttetvén, a rövidzárlat létesülését lehetővé teszi. 3. Az 1. alatti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az 65 egyes áramfogyasztók bevezetőhuza­laira szigetelőbevonattal ellátott fém­gyűrű úgy van feltolva, hogy a gyűrű mindkét bevezetőhuzalt érintse s ez­által rövidzárlatot létesítsen, ha a szi- 70 getelőréteg a túlfeszültség felléptekor átüttetik. 4. A 3. alatti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy két vagy több, láncosán összefűzött gyűrű 75 van a bevezetőhuzalok közé feszítve. 5. Az 1. alatti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az áramfogyasztó bevezetőhuzalai van­nak szigetelőréteggel bevonva s mind- 80 kettőjükkel érintkezően fémgyűrű van reájuk tolva. 6. Az 1—5. alatti berendezés foganatosí­tási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szigetelőréteg kopálfirniszből áll. 85 7. Elektromos lámpa, mely az 1—6. alatt igényelt biztosítóberendezéssel van el- . látva, úgyhogy normálisan a bevezető­huzalok egymástól szigetelve vannak, túlfeszültség esetén azonban az áram 90 a szigetelést átütve, közvetlenül ára­molhat át a bevezetőhuzalokon. Stádium nyomda, Budapest. i

Next

/
Thumbnails
Contents