82132. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos kocsikon történő balesetek megakadályozására
Megjelent 1935- é vS . január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 82132. SZAM. — XVIII/b. OSZTÁLY. Berendezés villamos kocsikon történő balesetek megakadályozására. Dr. Szundy Károly klr. tanácsos Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség ügyvezető alelnöke Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi október hó 1-je. A villamoskocsik közlekedésénél előforduló balesetek legnagyobb százaléka nemzetközi tapasztalatok szerint — a kocsik időelőtti indításából kifolyólag a fel- és 5 leszállással kapcsolatosan történik. A jelen találmány ezen balesetek lehetőségét kívánja megszüntetni azáltal, hogy a ko^si vezetőjét vagy kalauzát, esetleg mind a kettőt jelzéssel > figyelmezteti mindaddig, 10 amíg valaki a lépcsőn áll, arra felszállóban vagy arról leszállóban van. A jelzés kisebb erősségű villamosáram segélyével történik, amelyet az utas a lépcsőnek használása által, saját egész testsúlyával vagy 15 rá-, illetve lelépésével kapcsol be. A fel tűnő jelzés minden pillanatban világosan figyelmezteti a kocsi felelős vezetőit a helyzetre s így kizárja annak a lehetőségét, hogy azok bármily részén is lévén a 20 kocsi, illetve kocsiknak, ne tudjanak arról, hogy a lépcsők szabadok-e. A jelzés megszűnte jelzi természetesen azt, hogy* a kocsi elindítható minden baj nélkül. [ A találmány egy más formájú alkalma-25 zása lehetővé teszi azt is, hogy a kocsik egyáltalában ne tudjanak addig elindulni, míg valaki a lépcsőn áll, arra fel-, vagy arról leszáll. A sok lehető megoldási mód közül né-30 hány a csatolt 1., 2., 3. és 4. ábrákon van feltüntetve, ahol a hágcsó részben hossz-, részben keresztmetszetben látható, míg az 5. ábra egy motoros- és egy hozzákapcsolt pótkocsi kapcsolási sémája. 35 Az 1. ábrán feltüntetett (1) hágcsón a (2) rugalmas betét olymódon van a hágcsónak hornyába beeresztve, hogy egyrésze az (1) hágcsó felső síkjából kissé kidomborodik és a (4) szögekkel vagy 40 csavarokkal van lefogva. Az (1) hágcsó (5) furatába van beszerelve a (6) fejesduc, melyet a (7) zárólapra támaszkodó (8) rugó állandóan a (2) rugalmas betét felé nyom. A fejesduc alsó vége alá van a (9) és (10) kontaktuslap szerelve és a 45 (11) burkolósapkával por és egyéb külső behatásoktól megvédve. Ha a felszálló utas a hágcsón áll, a (2) betétet súlyával lenyomja, utóbbi lenyomja a (6) fejesducot, mely viszont a (9) kontaktuslapot 50 a (10)-hez szorítja és az áramkört zárva, az abba illesztett lámpát bekapcsolja. A 2. ábra szerinti megoldással az (1) ihágcsóra egy gyenge hullámmal bíró (12) fémlap van olymódon szerelve, hogy az 55 egyik oldala a (13) csavarokkal meg van fogva, míg a másik oldalán elhelyezett (14) csavar csak a felhajlítás ellen biztosítja és még lehetővé teszi, hogy a (12). fémlapot az (1) hágcsó (15) furatába he- 60 lyezett és (16) zárólapra támaszkodó (17) rugó állandóan kifeszített állapotban tartja. A (12) fémlaphoz van az ^ elektromos áramkör egyik sarka kötve. A másik sark a (18) fémlaphoz van sze- 65 relve, amely fémlap a (19) csavarokkal van az (1) hágcsóra erősítve. Ezen megoldásnál a hágcsón álló utas súlyával a domború (12) fémlapot kiegyenesíti, miáltal az hosszában növekedvén, a (19) fém- 70 laphoz ér, az érintkezéssel az elektromos áramkört zárja és abba iktatott lámpát bekapcsolja. A 3. ábra szerinti megoldásnál az (1) hágcsóra a (20) hágcsódeszka van felsze- 75 relve olymódon, hogy az a (21) csapokon vezetve a (22) rugókkal állandóan felszoríttatik. A hágcsódeszka alsó részére van felszerelve a (23), az (1) hágcsóra pedig a (24) kontaktusdarab. Az utas súlya a 80
