82085. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fék vontatott járművek részére

Meeielent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 82085. SZAM. — XX/a. OSZTÁLY. önműködő fék vontatott járművek részére. Rákosfalvi Szalárdi Béla oki. gépészmérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi október hó 10-ike. Gépjárművek által vontatott járművek fékezese eddig egy kézifékkel történt, melyet az autóvezető jelzésére egy fékező hozott működésbe. Ez a mód nem biztosít 5 helyes fékezést, mert így az csak késedelmesen és sohasem a kellő mértékben történhetik (miután ez függővé van téve a fékező figyelmességétől és intelligentiájától), ugyanígy a fék megoldása sem s ez-10 által a járműveket rongáló ütközések állanak elő és veszély esetén a gyors megállás is kérdéses. Jelen találmány célja, hogy a vontatott járművön a fékezőt kiküszöbölje és a fé-15 kezést önműködővé tegye, vagyis az magától fékezzen, amikor a vontatójárművet a vezető lassítja és a fékhatás ismét megszűnjék, amikor a vontató újból nekiindul. A találmány lényege a vontatott jármű 20 egyik kerékpárján (esetleg több kerékpárjain is) ismert fékszerkezetnek egy rugóval való kombínatiója, amely rugó a fékszerkezetet állandóan befékezi és kapcsolatos a jármű vontatására szolgáló 25 rúddal akként, hogy a vontatórúdnak a menetirányban való húzásakor ez a rugó fékezőhatását megszünteti, a vontatórúd összenyomásakor pedig a rugó fékezőhatását növeli. A találmány oldalnézetét az 1. ábra, felülnézetét a 2. ábra mutatja. A 3. ábra a fékszerkezet kikapcsolására szolgáló szerkezeti részlet metszete a—b szerint, a 4. ábra ugyanennek felülnézete. Az (1) vontatórúd egyik végén a vontató gépjárművel való kapcsolat céljából a (0) gyűrűvel, a másik végén (0') gyűvel van ellátva, amellyel a féket vezénylő (2) keresztrúdhoz erősíttetik egy csap 30 35 segélyével. E (2) keresztrúdhoz kap- 40 csolódnak a (3) és (4) fékkarok, amelyek az (5) bütyköt fordítják el az (5') csap körül. (6) és (7) két ismert féktuskó, melyeket az (5) bütyök a (8) csap körül elfordít és (10) fékdob belső felületéhez 45 szorít, miáltal a dobbal kapcsolatos (11) járműkereket lefékezi. (9) tekercsrugó a fékpofák visszahívására való a kifékezés alkalmával. A (14) kocsitengelyre ékelt (12) és (13) részekből álló tartóba 50 vannak erősítve a fentemlített (5') és (8) csapok, valamint a (16) csap is, amely körül a (17) kilincs a (15) kar által elfordítható. A (20) csavarral megerősített (19) laprugó igyekszik a (17) kiün- 55 eset a (10) fékdobon alkalmazott külső fogazásba szorítani, amit a (4) fékkarhoz támaszkodó (15) kilincskar csak akkor enged meg, ha az (1) és (2) rudazat és vele együtt a (3) és (4) fékka- 60 rok hátrafelé, fékező állásba tolatnak. Ekkor a (17) kilincs a (10) dob fogas- , koszorújába kap és megakadályozza, hogy a kerék hátrafelé foroghasson. Az (1) vontatórúd a (21) hüvelyben csúsz- 65 hátik, amely hüvely a (28) kapcsolórudakkal a (26) csapok és a (27) és (29) anyák segélyével van a (30) forgózsámolykerethez erősítve. A (21) hüvely a (22) tányérban végződik, amelyhez a (25) tekercsrugó 70 támaszkodik. A (23) rugótányér menettel van az (1) vontatórúdra erősítve és a (24) ellenanyával biztosítva. A (23) rugótányér helyzetét változtathatjuk és ezzel a (25) rugó feszültségét is. Miután 75 a (21) hüvelyt a forgózsámolytól a (28) rudak meghatározott távolban tartják, a (25) rugó az (1) vontatórudat hátrafelé,