81471. lajstromszámú szabadalom • Berendezés furnérszárításra
Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81471. SZAM. — VIII/C. OSZTÁLY. Berendezés furnér szárítására. G. Roth Aktiengesellschaft cég Bécsben. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége: 1919. évi augusztus hó 1-je. Ismeretesek már olyan berendezések furnér szárítására, amelyeknél a szárítandó furnért egymás fölött elrendezett belső fűtéssel ellátott nehéz sajtoló lemezpárok közé helye-5 zik, mi mellett a sajtoló nyomást az egyes lemezpárok közül esetről-esetre a felső lemez szolgáltatja. Az első, harmadik, ötödik stb. és a második, negyedik, hatodik stb. lemez egyegy csoporttá vannak összefoglalva és ha a 10 második lemezcsoportot kissé megemeljük, akkor az első és második, a harmadik és negyedik, az ötödik és hatodik stb. lemez között levő köz nagyobb lesz, úgyhogy a furnérok betolhatok és szárítás után kihúzhatók. Ha 15 a második csoport lemezeit megfelelő mértékben emeljük, akkor azok a következő szomszédos magasabban fekvő lemezekkel (a második és harmadik, negyedik és ötödik stb.) újból lemezpárt képeznek és ezen lemez-20 párok között levő közökbe is helyezhetők furnérok szárítás végett. Ezen körülmény folytán meg van adva annak a lehetősége, hogy a rétegeket folytonos üzemben változtathassuk. Azalatt, amíg a lemezpárok egyik 25 csoportját egymáshoz szorítjuk, a lemezpárok másik csoportja között megszárított furnérokat kivesszük és azok helyébe szárítandó furnérokat helyezünk, mire a lemezpárok mozgatható csoportját elállítjuk, mikor is az 30 ilymódon töltött lemezpárok záródnak és az előzőleg zárva volt lemezpárok nyílnak kiürítés, illetve adagolás céljából. Minthogy a szárítás közben állandóan ható nagy nyomás a furnérokat károsan befolyá-35 solja, mert a furnéroknak szárítás közben bekövetkező vetődését az állandóan ható nyomás megakadályozza és így a furnérok megrepednének, megkísérelték már, hogy az együttműködő fűtött sajtoló lemezeket a 40 szárítási folyamat közben időszakosan egymástól eltávolítsák és azután ismét a kívánt nyomás eléréséig egymáshoz közelítsék, úgyhogy a sajtoló lemezek oldása közben a furnérok 'összehúzódhatnak. A lemezcsoportok ezen időszakos emelésére és süllyesztésére 45 eddig jmechanikus hajtóművet alkalmaztak, amelyet transzmisszióval hajtottak. Ezen berendezésnek az a hátránya, hogy karbantartása a szárítókészülék környezetében uralkodó nagy meleg mellett különösen a kenés 50 káros befolyásolása miatt nehézségekkel jár. A meleg káros behatása miatt a lemezcsoportoknak a rétegváltoztatás lehetővé tétele végett szükséges mozgatására hidraulikus hajtás alkalmazását is javasolták már. Nem si- 55 került azonban eddig az esetről-esetre együttműködő lemezpárok időszakos oldását és tárását az úgynevezett „lélekzést" ugyancsak hidraulikus hajtómű segélyével foganatosítani, amely egyszerű módon az egész beren- 60 dezés hidraulikus hajtását engedné meg. Ilyen furnérszárítóberendezés egy kiviteli alakja a mellékelt rajzon példaképpen vázlatosan van feltüntetve. A tulajdonképpeni szárítóberendezés isme- 65 retes módon az (a) és (b) fűtött sajtoló lemezek két csoportjából áll; a (b) lemezek csoportja a (d) hidraulikus henger (c) dugattyújával áll összeköttetésben és annak segélyével a helytálló (a) lemezekhez képest 70 emelhető, illetve süllyeszthető. Az (a) lemezek az oldalsó (u) 1 tartókban függőleges irányban kissé elmozgathatóan vannak ágyazva. A (b) lemezek ugyancsak oldalsó tartókban függőleges irányban kissé elmoz- 75 gathatóan vannak ágyazva és haránt tartó révén a (c) dugattyúval állanak összeköttetésben. A rajzon feltüntetett helyzetben az (al, bl) az (a2, b2) az (a3, b3) stb. lemezpárok 80
