81378. lajstromszámú szabadalom • Adó és vevőelrendezés hanghullámohkhoz
Megjelent 1935. évi április hó 209-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 81378. SZÁM. — vil j. OSZTÁLY. Adó- és vevőelrendezés hanghullámokhoz. Signal Gesellschaft m. b. H. cég Kielben. A bejelentés napja: 1916. évi augusztus hó 16-ika. Elsőbbsége: 1916. évi február hó 29-ike. Azoknál a készülékeknél, amelyek hanghullámok adására és Vevésére membrán- vagy lemezszerű sugárzó alakzattal vannak ellátva, amely a hullámok átvitelét a készülékről a közegre és megfordítva közvetíti, rendkívül nehéz ezen sugárzó alakzat olyan rezgési alakját elérni, mely kedvező energiaátvitelt tesz lehetővé és pedig különösen magas (600 1° pro sec.-nál magasabb) hangoknál, amelyek a fül általi felvételhez különösen alkalmasak. Javasolták már az olyan sugárzó alakzatoknak felületükön elosztott merevítések útján való kényszeríté-15 sét arra, hogy a gerjesztés frekvenciájától függetlenül alaprezgésük alakját megtartsák, vagyis, hogy egész gyanánt minden részükben azonos fázisú, a membrán közepétől a szélek felé egyenletesen csök-'0 kenő amplitúdókat végezzenek, hogy a gerjesztett közeg oldalirányú kitérő mozgásait elkerüljük. Eltekintve a nehézségektől, amelyek ilyen membránok készítésénél felmerülnek, gerjesztésük sem 25 egyszerű, különösen akkor, ha közte és a tulajdonképpeni gerjesztő vagy detektor között önálló rezgő alakzat van beiktatva. Ekkor nem mindig sikerül az alakzatra (sugárzó és össze nem hangolt fal 30 rezgőalakzattal) oly nagy csillapítást reákényszeríteni, amilyen az egyenletes gerjesztés vagy a zavartalan és nem túlságosan szelektív felvevés szempontjából kívánatos és pedig első sorban azért, mert 35 a gerjesztés vagy felvevés céljából eddig a támadás mindig a membrán nagy amplitudos pontjain történt és a kapcsolás helyén tömegek voltak szükségesek, amelyek a csillapítást csökkentették. Emel-40 lett, mint említettük, kívánatos volt, hogy a membrán alaprezgési alakját megtartsa. A tapasztalatok azonban igazolják, hogy eddig nem volt lehetséges ezt az alaprezgési alakot az ismeretes eszközökkel tisztán megtartani. 45 A találmány már móst abban a törekvésben van, hogy a gerjesztés helyét, melyen a tömegek elkerülhetetlenek, a sugárzó alakzatnak legnagyobb amplitúdóval rezgő részétől távol helyezzük. Ez a 50 találmány szerint legegyszerűbben azzal válik lehetővé, hogy erre a célra az illető, rezgésekre indítandó sugárzó alakzat összehangolását bizonyos alakban segítségül vesszük. 55 Eltekintve számos szerkezeti előnytől, amelyek az alábbi példákból kitűnnek, ilyen módon azt a nagy előnyt érjük el, hogy a sugárzó felület kisugárzását tág határok között változtathatjuk, pl. akkép- (>u pen, hogy a sugárzó felület nagyobb amplitúdóval bíró helyein a szükséghez képest a tömeget és a rugalmassági erőt növeljük vagy csökkentjük, azaz ezeket az értékeket a sugárzó felületen egyenlőtlenül osztjuk el. A találmányt célszerűen két jellemző módon valósítjuk meg: Az első módszert a következő példa világítja meg: Az 1. ábrán az (a) hengeralakú, fazékszerű tömegalakzat, amely (b)-nél a (c) rezgőalakzattal pl. hangvillával, van öszszekötve. Az (e) bordák feladata megakadályozni, hogy az (a) test magában 75 számbavehető rezgéseket végezzen-, (f)nél a (g) membrán van a testbe helyezve. A működési módja már most pl. adókészülékeknél az, hogy a (c) rezgő rendszerben tetszőleges gerjesztés útján ener- 80 <>5 70
