81182. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel működő erőgép

Megjelent j_935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81182. SZÁM. — V/d/2. OSZTÁLY. Belső elégéssel működő erőgép. Doxford Kóbert Pile mérnök és Keller Kari Ottó mérnök Paliion-Yard Sunderlandban. A bejelentés napja: 1920. évi december hó 31-ike. Nagybritániai elsőbbsége: 1920. évi július hó 19-ike. A találmány a belső elégéssel működő gépek azon ismert típusára vonatkozik, melyekben (mint pl. a Diesel-motorokban) az égőolaj tisztán vagy esetleg csak porlasztásra szolgáló levegővel fecskendeztetik a munkatérbe, melyben mindkét esetben a munkatérbe kb. légköri nyomáson bebocsátott (az indító komprimált levegőtől való megkülönböztetés céljából ezután légtöltésnek nevezett) s a kompresszió-löketben az olaj lobbanási hőmérséke fölé hevült levegővel égettetik el. Az ilyen gépet rendszerint (légtartályból stb. származó) indítólevegővel indítják meg, melynek nyomása aránylag igen magas és elégséges ahhoz, hogy a dugattyú révén a forgattyútengelyt forgásba hozza. A tengely bizonyos fordulatszáma után az indítólevegő elzáratik s a dugattyú által komprimált légtöltésbe a tüzelőanyag befecskendeztetik. Az indításhoz szükséges lobbanási hőmérséket eddig oly kompressziónyomás alkalmazásával létesítették, mely oly magas volt, hogy a kezdetben hideg hengerben csak a kompresszió révén is létesíthesse a kívánt hőmérséket; ez igen magas kompressziót igényelt. Tudvalevően igen kívánatos, hogy a gépekben a maximális kompressziónyomás alacsony legyen, de minthogy alacsony maximális kompresszió esetén a kompresszió által, tii hideg gépben létesített hőmérsék az olaj meggyújtására nem elégséges, a töltés előzetes felhevítésére különböző kísérletek végeztettek. A jelen találmány a fentjelzett feladatot azáltal oldja meg ,hogy a munkatér falait a köpeny révén hevíti fel, anélkül, hogy a töltés előzetes külön előhevítését eszközölné. A jelen találmány tehát különösen oly típusú gépre vonatkozik, melynek maximális kompressziója olyan alacsony, hogy a hideg gép indításakor az egyedül a kompresszió által létesített hőmérsék az olaj meggyújtására nem elégséges; a találmány abban áll, 45 hogy a hütőköpenynek vagy a hűtőköpeny egyes részeinek előzetes felhevítése révén annyira fokozzuk a munkatér hőmérsékét, hogy az aránylag alacsony kompresszióval is elérjük a gyújtási hőmérséket. Ezáltal a ma- 50 gas kompresszióból eredő könnyű indítás előnyét egyesítjük az aránylag alacsony kompresszióval működő gépek egyéb előnyeivel, még pedig anélkül, hogy a töltést — a köpeny hatásától eltekintve — bármi módon 55 előmelegítenők. A találmány szerint kiképezett gépben az aránylag alacsony kompresszió dacára az olajat a forgattyútengelynek már igen kisszámú, pl. három fordulata után befecsken- 60 dezhetjük s az biztosan meg fog gyulladni. A tengely első fordulatainak nem kell nagy sebességűeknek lenniök . A találmány egyik foganatosítási módja abban áll, hogy a vízkeringető rendszerbe gőz- 65 • csövet kapcsolunk, melynek szelepe révén friss gőzt vezethetünk a keringő vízbe s ezáltal annak hőfokát tetszés szerint fokozhatjuk. A keringő víz a gép rendes jártakor a szo- 70 kott módon hűthető s a hűtőberendezés vagy hűtőszervek az indításkor vagy a gép nyugtakor kiiktathatók. A csatolt rajz 1. ábrája a találmány tárgyát vázlatosan 75 oly géppel kapcsolatban tünteti fel, melynek függélyes hengerében két dugattyú ellentétes irányokban működik, míg a 2. ábra a találmányt ugyancsak vázlatossan oly géppel kapcsolatban mutatja, mely- SQ