80637. lajstromszámú szabadalom • Rugós hajtómű

- 137 — nyúló végei szilárdan felékelt (13, 14) korongokat hordanak, amelyeknek a kerületén alkalmazott több (15, 16) csapágyban egy-efv (17), illetve (18) kar van lendíthetően ágyazva. Ezek a karok végeiken kétoldalt fogazottak és fogazatukkal az egymással szemben lévő (7 és 9), illetve (8 és 10) fogaskoszoruk között lenghetnek, úgy hogy sugármenti állásukból kilengve vagy az egyik vagy a másik f ogaskoszarúba kapcsolódnak. Ennek folytán az illető rugómag vagy a tokkal mereven van kapcsolva és a rugó rövidre van zárva, tehát pl. (B, 5, 8, 18, 16, 14, 12, 2, B), vagy pedig az alapzaton megerősített fogaskoszoruval kapcsolódik, miáltal a rugó egyik végével közvetlenül az alapzatra támaszkodik, másik végével pedig a tokot hajtja, tehát pl. (alapzat, 9, 17, 15, 13, 11, B, C, D, A). A gép vezérlése oly módon történik, hogy a (17) karok (1. ábra) a baloldali helytálló (9) fogaskoszoruba és a (18) karok a (B) rugótok jobboldali (8) fogaskoszorujába kapcsoltatnak, miáltal az (1) rugó a gép forgatását eszközli, azután pedig a (D) hajtómű egy fordulata után 18) karok ékalakú (24) toldatokkal vana jobboldali helytálló (10) fogaskoszoruba kapcsoltatnak, a (17) karok pedig a helytálló (9) fogaskoszoruból ki- és a (B) rugótok baloldali (7) fogaskoszorújába bekapcsoltatnak, miáltal a (2) rugó a gép forgatását eszközli és így tovább váltakozva. Átkapcsolásra az üreges (11) rugómagban tengely irányban eltolható (19) vezérrud szolgál ,amely a (20, 21) süvegek útján a villaailakú, a (17,18) karokkal szilárdan összekötött (22, 23) fogókkal kapcsolódik; a (20) süveg rézsútos felülete a (22) villának és ezzel együtt a (17) karnak kilendítését eszközli. Az átkapcsolás sebességének növelése végett a (17, 18) karok ékalakú (24) oldatokkal vannak ellátva, amelyekhez rugalmasan kitérő (25) ékdarabok vagy görgők szoríttatnak; a fogóvillák nagy játékkal fogják ^özre a süvegek szélét, úgy hogy a sü^-nek villát csak kevéssel kell a karok középállásán tul kiszorítania, mire a rugalmas görgők az ékalakú (25) toldatok gerincén tul jutva hirtelen a karok továbblendítését eszközlik. Ugyanez a gyorshatású berendezés van a (19 vezérrud számára a rajta megerősített (26) kettős kup és a^ (27) rugó, illetve rugalmas görgő alakjában alkalmazva. A (19) vezérrud elmozgatására a (28) emelő szolgál, amelyet a (29 vezérkorong mozgat ide-oda. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál evégett a (30, 31) szögemelő a (28) emelő hasítékos (32) karjával kapcsolódik és a (30) kart a vezérkorongon alkalmazott (33) ütköző előre vagy hátrafelé tolja. Minthogy a hajtórugók ellenkező irányú menetekkel vannak a tokba helyezve, a tok minden egyes átkapcsoláskor ellenkező irányban forog és vele együtt a (29) vezérkorong is, úgy hogy ennek (33) ütközője a (30) kart egyszer elől, másszor hátul fogja meg és tolja el, mire a forgás iránya mindenkor ellenkezőre változik át. Avégett, hogy a motor (34) erőszolgáltató korongján egyirányú mozgást kapjunk, a közlőműbe ismert átváltó berendezés van beiktatva, amelyet a jelen esetben a laza (35, 36) kúpkerekek és az erőszolgáltató tengelyen elrendezett (37) kúpkerék, valamint a négyélű (38) tengelyen eltolható (39) kapcsolás képeznek. A (39) kapcsolást a (28) emelő, amely a vezérrudat elmozgatja, ezzel együtt megfelelően bekapcsolja. Az 5. ábrán látható berendezés az előbbivel elvben megegyezik, de ennél a rugók egyenlő irányú menetekkel fekszenek és az egész berendezés egyszerűbb. A (41, 42) fogaskoszoruk a (B) tok belsejében az (1) rugó (11) magjával, illetve a (2) rugó (12) magjával vannak szilárdan összekötve; a fogaskoszoruk a már leírt módon állanak egymással szemben és közöttük szintén lendíthetően vannak elrendezve a (B) tokkal összekötött (44) csapágyakban ágyazott (43) karok. A (43) karok (45) ellenkarjai a tengelyirányban eltolható (46) körvályuval kapcsolódnak, amely a (19) vezérruddal van összekötve. Az üreges (11, 12) rugómagoknak kifelé vezetett végein (47, 48) kilincskerekek vannak elrendezve, amelyekbe (49, 50) kilincsek állandóan bekapcsolódnak. A (28) vezérkorongot szintén valamely gépész, pl. az (51) görbe horonnyal kiképezett korong mozgatja ide-oda és ezáltal a vezérkorong a rugóknak felváltva megakasztását és a hajtóműbe való bekapcsolását eszközli. A megakasztott rugó kilincskereke hatás nélkül csúszik el egy akasztókilincsen, míg az épen működő rugó kilincskerekének kilincsére támaszkodik. Az 1—4. ábrákon feltüntetett berende-