80418. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó-készülék változtatható löketű tengelyhatású dugattyús szivattyúk számára

tett helyzetet foglalják el. Emellett a (C2) dugattyustolattyú akként van beállítva, hogy ;i munkagéphez vezető (cíi) nyomócső íi szivattyútól jövő (;i2) és (a3) csövekkel és íi munkagép fáradt vizének elvezetésére szolgáló (c7) cső a (c9) lefoytatócsővel áll összeköttetésben. Továbbá a (Hl) dugattyú rúd (1)3) karimája nem érintkezik a (K, Tvl) szögemeltyű (K) karjával, úgy hogy a (Q) szeleptestet az (ml) rágó a nyitott helyzetben tartja és ennék következtében a (H) kormánydugattyú a (D) (karmantyúval kényszer mozgású kapcsolatban áll, amely utóbbinak helzetétől a szivattyú munkadugattyújának lökethosszú függ, A szivattyú ekkor éppen úgy viselkedik, mint a legelői említett ismert szivattyúk, mivel a (H) kormánydugattyú, amelynek helyzetétől függ a munkadugattyú lökethossza, akként .ál! a folyadéknyomásnak és egy ezzel széniben működő (J) erőforrásnak behatása alatt, hogy a folyadéknyonyomás a kormánydugattyút a dugattyúlöket megrövidítésének megfelelő értelemben (azaz az (y) nyíl' értelmében) igyekszik eltolni. Ha tehát a nyomófolyadékfogyasztás csak csekély, akkor a (H) kormánydugattyúk megfelelő kisebb lökethosszúra és viszont, ha nagyobb a nyomófolyadékfogyasztás, megfelelő nagyobb lökethosszára önműködően állítja be. A találmány tárgyának tulajdonképpeni előnye csak akkor mutatkozik, ha a szivattyú működését megszakítjuk azáltal, hogy a (C2) dugattyústolattyút úgy állítjuk be, hogy a (c4) és (c5) csatornák elzáratnak. Ekkoraz (a2), (a3 és alO) csövekben, valamint a (H) dugattyú jobb oldalán emelkedik a nyomás, a (H) dugattyú Ital felé tolódik el és a szivattyú lökethossza csökken. A (H) dugattyú eltolása alkalmával, végül a (h3) karima találkozik a (K, KI) szögei n el tyű (K) karjával. A (H) dugattyúnak hasonló értelemben való további (csökkenése) eltolásánál, a szivattyú lökethosszának további csökkenése mellett a (K, KI) szögemeltyűnek, az (M) rúdnak és a (P) kétkarú emeltyűnek közvetítésével a (pl) pecek lefelé és a (p2) pecek felé tolatik el. Ennek az a következménye, hogy végül a (Q) szeleptest a í<ll) rúgó hatása alatt az (n2) kamrát és az (116) kam_ rát az (u3) kamrától és ezzel együtt a szívóterétől is elzárja. A (H) dugattyú már most oly helyzetben van, mely a dugattyú oly lökethosszának felel meg, amelynél a •szállított mennyiség csak csekély nieuynyiséggel nagyobb, mint a tönűtetlenségek által veszendőbe menő folyadékmennyiség. A (H) dugattyú további eltolásánál az (R) szeleptestet a (p2) pecek közvetlenül azután, hogy a (Q) szeleptest fészkére ráereszkedett, az (rl) rugó hatásával szemben megemeli, úgy hogy az (A8) hengerbő] az (n9) csövön, az (u4) és (n5) kamrákon át és az (n7) csövön a (G) dugattyú jobb oldalán nyomófolyadék hatol az (n7) hengerbe. Ekkor a (G) dugattyú, mint önálló segédmotor lép működésbe. Ugyanis az (R) szeleptestmegmelése után a nyomófolyadék a (G) dugattyú mindkét oldalára hat. Minthogy ennek jobb oldali gyűrűs felülete a nagyobbik, a (G) dugattyú az (y) nyíl értelmében tolatik el, ami mellett az (F) emeltyűnek a (h2) liasítékban levő (fl) görgője az ütközőfelületről lecsappan. A (G) dugattyúnak ezen eltolásánál a (D) karmantyú tovább tolatik el az (x) nyíl értelmében, tehát a szivattyú lökethossza még tovább csökken mindaddig, amíg a zérussal lesz egyenlő, t. i. ha a (g3) ütközőkarima az (A7) henger homlokfalához érkezett. Mivel a zérus dugattyúlöket hossznál az (a2) nyomócsőben nem létesülhet már folyadékáramlás, az (a-4) visszacsapószelep (aő) szelep teste az (a6) rúgó hatása alatt az (a3) és (alO) csöveket az (a2) csőtől elzárja, úgy hogy a szivattyú még akkor is, ha a (B) hajtótengely tovább forog, nyomásmentes lesz. Mihelyt a zérus dugattyú lökethossz van beállítva, a (H) dugattyúnak az (v) nyíl irányában való továbbmozgatása többé nem lehetséges. A dugattyú most már a baloldalára nehezedő légnyomás hatása alatt az (A8) hengerben az (al.0) és (a3) csövekben, valamint a, (c2) dugattyús tolattyú-