80418. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó-készülék változtatható löketű tengelyhatású dugattyús szivattyúk számára

ban fellépő tömítetlenségek következtében fokozatosan bal felé mozog, anélkül. hogy megfelelő hosszúra méretezett (h2) hasiték mellett az (F) emeltyűt befolyásolná. A (G) dugattyú tehát a zérus dugattyúlökethossznak megfelelő szélső helyzetében marad meg. A (K. KI) szögemeltyünek a (Hl) dugattyúrúd (h.°)) karimájához támaszkodó (K) karja követi a (H) dugattyú mozgását. Emellett az (B) szeleptest fokozatosan siilyed és a (pl) pecek ismét közeledik a (Q) szeleptesthez. Azon pillanatban, amely -az (B) szeleptest záróállásába érkezett, a (pl) pecek megfekszi a (Q) szelepet. A (H) dugattyúnak tovább mozgásánál már most a (Q) szelep megemelkedik, úgy hogy az (A7) hengernek a (G) dugattyútól jobbra fekvő része az (n7, n6, n2, n3, 118) úton át ismét összeköttetésbe lép a szivattvú szivóterével. Ennek következtében a (G) dugattyú bal oldalán levő folyadéknyomás jut túlsúlyba és a (G) dugattyú annyira tolódik el jobb felé, hogy az (E) emeltyű (fi) görgője ismét megfekszi a (Hl) dugattyúmul (h4) ütközőfelületét. Mivel a szivattyú ismét oly löketszámra van beállítva, amelynél a szállított folyadékmennyiség lényegesen nagyobb, mint a tömítetlenségi veszteségek, a (H) dugattyú ismét bal felé tolódik el, ami mellett a fent vázolt folyamatok megismétlődnek. A (G) dugattyú tehát a zérus dugattyúlökethossznak megfelélő szélső helyzetbe kerül vissza és ezen helyzetben ismét hosszabb ideig marad meg, ezután ismét szélső helyzetébe kerül vissza. Tehát a szivattyú rövid átmeneti megszakításoktól eltekintve, nyomásmentes marad.: Tehát az elől említett, ismert szivattyúknál fellépő azt a hátrányt elkerüljük, hogy a szivattyú, még akkor is, ha hasznos munkát nem végez, állandóan csak egy meghatározott, a tömítetlenségi veszteségnek megfelelő holt lökethosszal dolgozhatik topább, magas igénybevétel és megfelelő elhasználódás mellett. Ha a munkagép ismét működésbe helyezendő. akkor a (02) dugattyústolattyú elállításával megnyitjuk a (c4) és (c5) csatornákat. Ennek folytán a nyomás az (a3) és (alO) csövekben, valamin ti a (H) dugattyú bal oldalán uralkodó légnyomás hatása alatt igen gyorsan jobb felé tolódik .el. A (H) dugattyúnak ezen elmozgása, amint azt az előzőkben részletesen leírtuk, végül azt vonja maga után, hogy a (G) dugattyú jobb felé mozog el és az (F) emeltyűnek (fl) görgője ismét meg fogja feküdni a (Hl) dugattyúrúd (h4) ütközőfelületét. Tehát ismét kényszermozgású kapcsolat áll fenn a (H) kormánydugattyú és a (I)) karmantyú között, amelyek állásától függ a szivattyú lökethossza. Amint a (II) dugattyú annyira eltolódott, hogy annak a beállított lökethossza a munkagép folyadékfogyasztásának felel meg, ismét azon tehetetlenségi állapot áll be, amelyből a működési mód leírásánál kiindultunk. Ha a (02) dugattyiís tolattyú hosszabb időn át marad az elzárásban, akkor a (G) tolattyú, amint azt fentebb vázoltuk, átmenetileg annyira tolódhatik el. hogy az (F) emeltyű ismét érintkezésbe kerül a (Hl) dugattyúrúd (h4) ütközőfelületével. A (G) dugattyúnak ezen mozgásánál egy közbenső állása van, amely oly lökethossznak felel meg, amelynél a szivattyú éppen fedezné a tömítetlenségi veszteségeket. Ha már most a (G) dugattyúnak eltolódása igen lassan következnék be, akkor az az eset képzelhető el, hogy a (G) és (11) dugattyúk többszöri ide-oda mozgás után végül úgy állanának be, hogy , egyrészt a. (G) dugattyú az említett közbenső helyzetbe kerül és a szivattyú ennélfogva csak annyit szállít, mint amennyit a tömítetlenségi veszteségek kitesznek és másrészt, hogy a (Q) és (B) szeleptéstek, amelyek helyzetét a (H) kormánydngattyú szabályozza, egyidejűleg a záróállásban vannak. A szivattyú ekkor állandóan ü (G dugattyú állásának megfelelő lökethosszal nagy igénybevétel és ennek megfelelő elhasználódás mellett járna tovább. Hogy ezen hátrány, amelynek kiküszöbölését célozza épen a jelen találmány, be ne kövétkezhessék, gondoskodnunk kell arról,