80418. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó-készülék változtatható löketű tengelyhatású dugattyús szivattyúk számára

(P) emeltyű meghatározott határokon belül szabadon elforoghatnak. A (P) emeltyű egyik karjával az (N) szelepszekrényben eltolható (pl) pecek és másik karjával egy szintén az (N) szelepszekrénynek két kettős kamrája van, amelyek két-két, egymással összeköttetésben álló (u2, n3) és (n-i, no) kamrából állanak. Az (n2) kamrát az (n3) kamrától, amelybe a (pl) pecek hatol be, a (al) rúgó hatása alatt álló (Q) szelep és az (n4) kamrát az (n5) kamrától, amelybe a (p2) pecek hatol, az (rí) rúgó hatása alatt álló (R) szelep zárhatja el. Az elrendezés emellett olyan, hogy a szelepek nyitására szolgáló (pl) és (p2) peckek akkor, amikor a (Q) és (R) szeleptestek záróhelyzetükben vannak, ezeket egyidejűleg megfekszik. Mindaddig, amíg a (K, Kl) szögemeltyű (K) karja a (Hl) diigattyúrúd (h3) karimájával nem érintkezik, a (P) emeltyűt az (M) rúd szabad végén elrendezett (m2) karimára ható (ml) rúgó oly helyzetben tartja, amelyben a (pl) pecek a (Q) szeleptestet úgy, amint azt a rajz mutatja, a (ql) rúgó hatása alatt a nyitott helyzetben tartja. A (q2) pecek emellett megbatározott távolságban fekszik az (rl) rúgó hatása által az elzárt állásban tartott (R) szeleptesttől. Az (n2) és (n3) kamrákat az (116) csatorna köti egymással össze, mely ismét az (n7) cső által az (A7) henger jobb oldalaval van összekötve. Az (n3) kamra az (118) cső útján a szivattyú szívóterével és az (n4) kamra az (n9) cső által az (A8) szivattyú jobb oldalával áll összeköttetésben. Mindaddig, amíg a (h3) karima nem érintkezik a (K, Kl) szögemeltyű (K) karjával és ennélfogva a (Q) szeleptestet az (ml) rúgó, amint azt a rajz mutatja, a nyitott helyzetben tartja, az (A7) szivattyú jobb oldala az (n7, n(>, n2, n3, 118) úton át (a) szivattyú szívóterével összeköttetésben áll. tehát nyomásmentes. Mivel az (A7) szivattyú bal oldala, amint már fentebb jeleztük, állandóan nyomás alatt áll, a ((11), dngattyúrúd az (y) nyíllal ellentétes értelemben igyekszik eltolódni és ennélfogva úgy a (H) dugattyúnak nyugalmi helyzetében, valamint annak tetszőleges értelemben bekövetkező eltolódáskor, az (P) emeltyű (fl) görgőjét a (Hl) dngattyúrúd (h2) hasítékának (h4) ütközőfelületével érintkezésben tartja. A (H) dugattyú tehát mindaddig, amíg a (h3) karima a (K, Kl) szögemeltyű (K) karját nem érinti, állandóan kényszermozgásé kapcsolatban áll a (D) dugattyúval, amelynek helyzetétől függ a szivattyú dugattyúlöketének hossza. A (b3) karima helyzete akként van megállapítva, hogy a (H) dugattyúnak az (y) nyíl értelmében történő eltolása alkalmával csak akkor találkozik a (K, Kl) szögemeltyű (K) karjával, ha a (H) dugattyú oly lielzethe került, mely a szivattyúdugattyúk aránylag kicsiny lökethosszának felel meg. Ezen dugattyú lökethossznak azonban még a kellő mértékkel nagyobbnak kell lennie azon dugattyúlökethossznál, amely mellett a dugattyú éppen annyit szállítana, mint amennyit tapasztalat szerint a tömítetlcnségi veszteségek kitesznek. A (H) dugatytyúkuak az (y) nyíl értelmében való további e1

tolásán ál tehát a (H) dugattyú és a (Q) szeleptest között a (h3) karima a (K, Kl) szögemeltyű az (M) rúd a (P) emeltyű és a (pl) pecek közvetítésével oly kényszermozgás áll fenn, amely a (Q) szeleptestnek fészkéhez való közeledését vonja maga után. Azon kényszermo.zgású kapcsolat, mely a (H) dugattyú és a (D) karmantyú között a (1)3) karimának a (K) emeltyűkarral való találkozása előtt fennállott, emellett változatlanul fennáll, úgy hogy a dngattyúlöketbossznak további csökkentése következik. A viszonyok már most akként választattak, hogy azon dugattyúlökethossz, mely abban a pillanatban áll fenn, amikor a (Q) szeleptest fészkére érkezik, még egy megfelelően választott csekély mértékkel hosszabb, mint azon lökethossz, amelynél a szivattyú éppen annyit szállítana, mint amennyit a tömitetlenségi veszteségek tesznek ki. A szivattyú normális üzemeknél a leírt készülék egyes részeit a rajzon feltünte-