80327. lajstromszámú szabadalom • Berendezés balesetelhárítókkal ellátott munkagépeken

forgatott helyzetben cl is tolható. Utóbbit azáltal ériiik el, ltogy a (29) furat egy prizmatlkus (30) bővüLettel .van ellátva, melybe a (17') emeltyűállásnál a <22) rúdnak egy (31) toldata belenyúlik. Ha ezen | eineltyűá 11 ásnál ill. a (22) rúdnak ezen cl : forgatott helyzeténél a (19) toldat a (20! ütközőhöz ütközik, akkor a (22) vezérlőrudat ugyan eltolja, utóbbi azonban a (2(5, 27) emeltyűnek (28) hüvelyére nem hathat, hanem ebben eltolódik. A lefelé menetnél a (22) rúdnak (22) ütközője (4. ábra) a (28) hüvelynek határfalához ütközik és a szög emeltyűt a (17) emeltyűnek védőhelyzetében magával viszi. A (32) ütköző csak a kényelmes szerelhetés szempontjából vau a rajzolt alakban feltüntetve, mert i!yképpen a (22) rúd a hüvelybe alulról betolható. A (30) bövületuek iil. horonynak oly nagynak kell lennie, hogy a (17) emel tvűnek különféle kikapcsol óhelyzeteiben a (31) ütköző beleillik. Ha a frikciós csavaj-sa.itó a (17, 21) forgóretesz helyett egy n (20) ütközőn ágyazott kilincsemeltyüve! van ellátva, mely orrával a (19) toldat alá nyúlik, akkor a (22) rúdnak forgathatósága a (25) \illában elmarad és az összekötést a (28) hüvellyel úgy képezzük ki. hogy egy a kiiincsemeltyűvel összekötött tolórúd az emeltyűnek kikapcsolásánál az összeköttetést bontja. Az 5. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál egy kalapács van feltüntetve, azonban ez a kiviteli alak minden olyan gépnél alkalmazható, melynek fel- éi alá mozgó szerszáma van. A védőkésziilék egy (33) kitoló, mely a (34) emeltyííkurnak végén elállíthatóan de íe nem vehetően van alkalmazva. A (34, 35) szögemeltyű a (3(i! pontban a csúszkával vagy a (37) kölvűvel összekötött (38) gyűrűn van ágyazva. A (35) kar végén levő (39) súly gondoskodik arról, hogy ez a kar a (40) gépállvánnyal összekötött ill) kengyelhez támaszkodik. A kitolónak mozgását a. (42, 43) közlőtagok viszik át a (44) szijvillánk. A szögalakban hajlított (45, Hí) szijvillaszár a (47) pontban forgatható és a (4t>) karnak szabad végén a (48) súly terheli, mely a (49) szíjat az (51) ékelt haj tót á"csárol jobbra ledobni iparkodik. A (47) forgáspont egy vízszintes kulisszának csúszkájában van ágyazva. Ehhez a csúszkához a (37) kölyűhoz vezető (50) húzóelem van hozzákapcsolva és ha ez egyedül jönne működésbe, akkor a (49) szijat az (51') laza tárcsára tolná át. Ez ellen a kitoló a (42) rúd segélyével hat. A (44) szi.ivilla ferde helyzetbe jut és (49) szíj az (51) hajtótárcsán marad. Az ábrán látható, liogj a kitolónak avatatlan leszerelésénél az (50) húzóelem a (49) szijat a laza tárcsára tolja és az (50) húzóelemnek elszakadásánál a (48) súly a (49) szijat le dobja. A leírt kiviteli alakok távolról sem merítik ki a találmányi gondolatot, így pl. a védőkészüléknek szétszedésénél a hajtógépet elektromágnetikus úton állíthatjuk meg. Ezáltal az üzemvezető az illető munkásnak helytelen tettére azonnal lígyel messé van téve. Exeentersajtóknál a védőkészülék a forgóékfoapesolással hozható kapcsolatba, úgy hogy ez a kapcsolás oldódik és a bekapcsolókésziiléket fékezzük, mihelyt a védőkészüléket szétszedjük. A fi. ábrán feltüntetett védőkészüléknél az a föltétel, hogy forgóék'kapcsoíással biró ex centerprésről van szó, illetőleg oly kapcsolásról, mely egy kiálló alkatrésszel van ellátva, amelyre a készüléknek (2) része hat. Ez az (1) hajtotárcsáiíak középpontja felé eltolt (2) rész ebben az esetben az előzetes bekapcsolás folytán bekapcsolt kapcsolást kikapcsolja és így a gépet megállítja. A (2) alkatrész egyrészt egy védőkészülékkel, mely pl. a (3) kengyelből áll és másrészt a (4) szerszámmal van összekötve. A védőkengyel mindegyik oldalán egy kétkarú a szilárd (5) pont körül forgatható (fi, 7) emeltyűvé van kiképezve, melynek egyik (fi) karját a (8) súly terheli. A (2) rész ugyancsak egy kétkarú, a szilárd (9) pont körül forgatható emeltyűn ül, melynek egyik (10) karját az (57) súly terheli. A két (7 és 10) karoknak végeit a hozzájuk csuklósan erősített (12) rúd köti