80185. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gőzzel táplált főzőedényekből a bennük foglalt folyadéknak a gőzvezetékbe való bejuttatásának megakadályozására

¡í valóságban az említett veszély, meg­említjük, hogy közvetett, azaz csőkí­gyókkal való főzésnél eddig sohasem merték a toző tartalmát alacsonyabb nyomású gőzzel felmelegíteni, mint ami­lyen nyomás a főzőben uralkodik, jólle­het ezzel egész sor előnyt érhetlek volna cl. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a fej­lődő gázok miatt a főzőben a nyomás sok­kal gyorsabban emelkedik, mint ahogy az a főző tartalma hőfokának megfe­lelne, miért is pl. a sulfitfőzésnél, a 100°-ra való felmelegítést igen könnyén végezhetnők alacsonyabb, pl. 1 kg. túl­nyomásnál, ha nem kellene éppen tartani attól, hogy az esetleg tömítetlenné vált csőkígyókon <it sav kerülhet be a veze­tékbe. A jelen találmány tárgyával el­lenben lehetővé válik, hogy a főzőműve­letnek ezt a részét (a befűtést vagy fel­­melegítést) tetemesen alacsonyabb nyo­mással végezzük, mint eddig, ami igen nagy fontosságú, főleg, ha a főzőgőzt erő­fejlesztésre is felhasználjuk. A találmány alkalmazásával a gőzö­lést is olyan nyomással lehet végezni, ni elv csak nagyon kevéssel haladja meg az atmoszféranyomást, úgy hogy tete­mes előnyöket érünk el vele. A találmányt az jellemzi, hogy a gőz­vezetékbe, a főző közvetlen közelében es pedig közvetlenül annak elzáró szelepe mögött, kis vezetékdarab van beiktatva, mely mögött egy második szelep, célsze­rűen visszacsapószelep van a vezetékben elrendezve, mely utóbbi a főző felé nyí­lik. Eme két szelep közt, célszerűen le­hetőleg a visszacsapószelep közelében, valamely olyan nyomóközeget, mint pl. gőzt. nvomővizet, sűrített levegőt, vagy effélét vezető cső torkol be az említett vezetékdarabba, melynek nyomása min­dig nagyobb, mint a l'őzőbcn előfordul­ható legnagyobb nyomás. Legalkalma­sabb lesií ilyen nyomóközegül szintén gőz alkalmazása, mimellett a beáramló maxi­mális gőzmennyiséget valamely kisebb szeleppel, csappal, vagy effélevei hatá­roljuk és oly nagyra állítjuk be, hogy biztosan meghaladja azt a gőzmennyisé­get, mely az esetleg bekövetkező tömí­tetlenné válás esetén a visszacsupószele­­pen vagy az említet elzárószelepen át kiáramolha.tnék a főzőbői. A legtöbb esetben célszerű lesz a két említett szelep közt lévő említett vezetékdarabot folya­dék zárnak is kiképezni és pedig a legcél­szerűbben azáltal, hogy a főzótől elfor­dított részét felfelé görbítjük. Bizonyos esetekben azzal is számolni kell, hogy nem áll rendelkezésre a főző­­ben uralkodó legnagyobb nyomásnál na­gyobb nyomású gőz. Ez az eset fordul elő pl. akkor, ha a kazánnyomás csak ke­véssel haladja meg a főzőben szükséges nyomást. Ilyen esetekben gyakran elő­fordul, hogy valamelyik főző felmelegí­tésekor, vagv ebben a főzőben végzett gőzöléskor a kazánnyomás .1 többi bízók valamelyikében pillanatnyilag uralkodó nvomás alá siilyed, amikor is ezekből sav juthat be a vezetékbe. Ilyen esetekben, a találmány értelmében, kis hőszigetelt gőztartályt is rendezünk el, mely nagy­­részében vízzel van telve és melybe a kazánokból gőzt vezethetünk a tartalm­idé nyíló visszacsapószelepen át. Ebben a tartályban tehát gyakorlati értelemben mindenkor a legmagasabb kazánná o­­másnak megfelelő gőznyomás uralkodik és a tartályból csak igen lassan távozik azon kis mennyiségű gőz, mely esetleg a tömítetlen nyomózáron keresztül kiszi­­várc >g. Ez a tartály tehát gőzraktározoként szolgál, melynek felső részéből a talál­mány tárgyát képező szerkezetbe (veze­tékdarabba) bevezetendő, a főző legna­gyobb nyomásánál nagyobb nyomású íiőz vehető el akkor is, ha a gőzvezeték nyo­mása a fentemlített okból ama legna­gyobb nyomás alá siilyedne. A találmány tárgya a mellékelt rajzon van bemutatva, melyen az 1. ábra a találmánybelli szerkezetet és a. főző alsó részét függélyes metszetben ábrázolja, míg a 2, ábra két főzővei ellátott gőzakku-

Next

/
Thumbnails
Contents