80185. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gőzzel táplált főzőedényekből a bennük foglalt folyadéknak a gőzvezetékbe való bejuttatásának megakadályozására
mulátoros teljes berendezést vázlatosan tüntet fel. Az 1. ábrán (K) jelöli a főzőt, (8) ¡innak saválló bélését, (A) elzarós/eiepeí, (T) a talíálmánybeli szerkezetet (vezetekdarabot) és (B) az ehhez tartozó vis-v.acsapószelepet, mely utóbbihoz csatlakozik az (l,) gőzvezeték. V-vel egy egyszersinindenkorra beállított szelep van jelölve, mely a szűk (M) gőzvezetékbe van beiktatva, rtóbbiban állandóan magasabb nyomás uralkodik, mint a főzőben. Az (A) elzárószelep és a (T) csődarab saválló anyagból van készítve, míg a. (V) szelep, az (L) vezeték, az (M) vezeték és a (B) visszaesapolószelep nem savállé) fémből is készítheő. Az (A) elzárószelepen át vagy közvetlenül lehet gőzt bevezetni a (K, S) főzőbe. mint az 1. ábrán fel van tüntetve, vagy pedig közvetett főizésnél, csőkígyóba vezetjük be a gőzt. mely azután a főző tartalmát felmelegíti. _ | A berendezés működési módja mar j most ez: Tegyük fel, hogy az (A) és (B) szelep j teljesen tömören zár és éppen el van zárva. Ekkor a (T) csodarabban ugyanaz a gőznyomás uralkodik, mint az (M) vezetékben. Ha most megnyitjuk az (A) szelepet, a gőznyomás csakhamar kiegyenlítődik a főzőben uralkodó nyomással. A főzési művelet közben folytonosan kismennyiségű gőz áramlik az (M) vezetékből is, az (1j) főgőzvezetékeu át bejutó f őgőzm ennyi seggel együtt, a főzőbe. Tegyük fel most, hogy a főzés művelete közben az (L) vezetékben a gőznyomás a főzőben pillanatnyilag uralkodo nyomás alá siilyed. lakkor rögtön sav hatol be a főzőbői. az (A) svjelepen át, a (T) csődarabba és a (B) visszacsapószelep rögtön önműködően elzáródik. Az (M) vezetéken át továbbra, is beáramló gőz most meggátolja azt, hogy a sav felszálljon a (T) csodarabban, sőt ez a gőí a bejutóit savat fokozatosan kiszorílja a (T) csodarabból vissza a főzőbe, míg az a rajzon látható H—H magasságot nem érte el. Látható tehát, hogy a (B) szelep és az ez előtt lévő (L) vezeték, valamint az ebbe beiktatott különböző készülékek sohasem juthatnak érintkezésbe a l'őzőből kikerült savval. Hasonlóak a viszonyok tei mészi tesen akkor is, ha az (A) szelep nem zárna teljesen tömören. Az (M) vezetéket a legtöbb esetben a gőzkazántól ágaztatjuk cl. Ha azonban a kazánnyomás nem haladja meg tetemesen a főzéshez szükséges legnagyobb nyomást, sőt ideiglenesen ezen nyomás alá is sülyc-dliet, akkor az (M) vezetékbe vezetendő nyomóközeget valamely más nyoniásforrásból, pl. nyomóta rtálybol kell venni. Ha ekkor célszerű lenne ilven nyomóközegül gőzt használni, akkor előnnyel lehet alkalmazni a rajz 2. ábráján látható gőzakkumulátoros berendezést. Itt (P) jelöli a kazántelepet. moly pl. fi kg. túlnyomású gőz fejlesztésér«1 van szerkesztve, (KI és K2) pedig két főzőt jelöl, melyet pl. 5.5 kg. legnagyobb nyomásra kell hozni. Tegyük fel. hogy a (K2) iőzőben cppen gőzölés történik, mely célra az (I) vezetékből visszük a gőzt. míg a (KI) főzőben főzés miegy végbe az (ki) vezc tékből vett gőzzel és hogy a nyomás, ebben az utóbbi főzőben, pillanatnyilag a maximális 5.5 kg. A (K2) főzőben történő gőzölés folytán az (L2) vezetékben és ezzel az (Lp) közös kazánvezetékben is, a gőznyomás pl. 4 kg.-ra süllyedhet le. Fennáll tehát az a veszély, hogy a (KI) főzőbői, ahol 5.5 kg. nyomás uralkodik, az (Ll) vetékhe és ezen. valamint az (Fp) vezetéken at a kazanba sa\ juthat be. Ezt, a veszélyt a jelen szerkezettel, a 2. ábra élteimében, azáltal kerüljük cl. hogy a (T) csődarabba torkoló (M) sziik vezetéki»» - egy vízzel telt (X) gőzrakíározóból vezetjük a szükséges nagy nyomású gőzt, mely gozraktározó az 0 ) visszacsapószelepen és a (Z) veizetéken HBÁS
