80122. lajstromszámú szabadalom • Erőgéptelep, mely egy belső égésű gépből és egy gőzerőtelepből áll
ség, melyből 751) hőegységnyi veszteségme-Ieg gőzfejlesztésre hasznosítható, akkor a gőzerőtelep melegfelhasználása a tüzelőanyagból, 80% kazánhatásfok mellett, már , 2000—750 . . ., csak —Qg = 1562 hoegyseg a gozerogép minden eff. lóerőórájára, ha a gőz munka oly nagy, mint a belső égés munkája. A melegfogyasztás, az összteljesítményre vonatkoztatva, ebből ^^t^= 1681 liőegységnyinek adódik ki minden eff. lóerőórára, ami 37.6% termikus összhatásfoknak felel meg. Ha a gőzmunkának a belső égési munka kétszeres értékét adjuk, akkor a kazántelepnél 2 eff. lóerőóránkint a gőzerőgép melegfelhasználása 4000—750 , „ , a a •— = 4062 hoegysegnek. tehát eff. U.ö lóerőóránkint 2031 hőegységnek adódik ki. Az összteljesítményre vonatkoztatva ez 4062-j -1800 __ ^954 hőegységnyi melegfogyasztáshoz vezet minden eff. lóerőóra. A termikus összhatásfok tehát itt még mindig 32.3%, tehát oly nagy, mint egy kétütemű belső égésű gépnél. Ha ellenben olyan erőgépet vizsgálunk, melynek gőzrésze egy elsőrangú gőzerőtelepből áll. a szokásos 15 atm. gőznyomással és eff. lóerőóránkint kb. 2800 hőegységnyi melegfogyasztással a gőzmelegre vonatkoztatva, akkor a veszteségmeleg befolyása távolról sem oly nagy, mint előbb, amint az az alábbi számításból világosan kitűnik: A gőzkazántelepnél a melegfelhasználás .,,.,2800—750 aKa a ,. , , itt kb. Q 8 = 2562 hoegysegnek adódik ki minden eff. lóerőórára. Ha most a gőzmunka oly nagy, mint a belső égés munkája, akkor a melegfogyasztás, az összteljesítményre vonatkoztatva, 1 800-^-2562 2181 hőegység ugyancsak eff. lóerőóránkint és a termikus összhatásfok már csak 28.9% a nagy gőznyomásnál kapott 37.6%kal szemben. Ha kétszer oly nagyra vesszük a gőzmunkát, mint amily nagy a belső égés munkája, akkor az összteljesítmény műiden eff. lóerőórájára 2623 hőegységnyi, a melegfelhasználás és a teimikus összhatásfok már csak 24% az első esetben kapott 32.3%-kai szemben. Az először kapott adatok olyan erőgéptelepekre érvényesek, melyek a hűtőköpenyben is a nagy. 50 atm. gőznyomást használják. Ezzel, egy bizonyos összhatásfoknál, a lehető legnagyobb gőzmunka adódik ki: a gyakorlatban azonban lehetetlen lenne ekkor a belső égésű gép hengerét üzembiztosan készíteni. A hűtő köpenyekben, az 50 atm. gőznyomásnak megfelelően, 263° elpárologtatóhőfok uralkodnék, úgy hogy még a hengerek lehető legtökéletesebben való kiképzésnél is a dugattyúfutófelület hőfoka kb. 290°-ot tenne ki, ami a dugattyú és a dugattyúgyűrűk járását nagy mértékben veszélyeztetné, ha nem tenné teljesen lehetetlenné. Hogy ezen a bajon segítsünk, ezért, mint fent említettük, a belső égésű gép hengereinek köpenyében kisebb gőznyomást használunk és pedig ezen, a friss gőz feszültségénél kisebb feszültségű gőzt célszerűen a gőzerőgépnek egy közbenső fokozatához vezetjük. Ha pl. a hűtőköpenyben a gőznyomás kb. 12 atm.-ra választjuk, a 187°-nyi hűtővízhőfoknak megfelelően, akkor, szakszerű hengerszerkezetet feltéve, a dugattyú-f utófelület hőfoka már csak kb. 210°-nyi lesz, az íizem veszélyeztetése tehát többé be nem következhetik. A gazdasági eredmény ennek dacára közel ugyanaz marad. mint aminő akkor, ha nagy gőznyomás uralkodik a hűtőköpenyben. Egy 12 atm.-nyi friss gőznyomású gőzerőgép melegfogyasztása, a fent említett módszerekkel, főleg a közbenső túlhevítésre rendelkezésre álló nagy kazánnyomás folytán, kb. 2350 hőegységre hozható eff. lóerőóránkint. Ennek a kisebb értékű gőzkihasználásnak részvétele az összes munkában azonban az összes gőzmunkának csak törtrésze. A belső elégésű erőgép eff. lóerőórájakint 750 750 hőegységnyi veszteségmeleggel kb.-^r^
