80122. lajstromszámú szabadalom • Erőgéptelep, mely egy belső égésű gépből és egy gőzerőtelepből áll

_ í — = 0.32 eff. lóerőórányi gőzmunka teljesíthető. A kazántelep által szolgáltatandó gőzmeleg a gőzmunka minden eff. lóerőórájára ... , 2000.0.68 .. itt még = 1700 hoegyseget tesz ki, egészben tehát, az összmunka minden 2 eff. lóerőórájára: 1800 + 1700 == 3500 hőegységet, azaz minden eff. lóerőórára 1750 hőegységet, ami 36.1% termikus összhatásfoknak felel meg. Ha kétszer oly nagy a gőzmunka, mint a belső égés munkája, akkor a számítás a következőképen alakul: A kazántelep által létrehozandó, 1.68 eff. lóerőórára = 4200 hőegységnvi U.o meleg használandó fel; összesen 3 eff. lóerőórára tehát: 1800 + 4200 = 6000 hőegyaégnyi, azaz minden eff. lóerőórára: = 2000 hőegységnyi meleg a 31.6% termikus összhatásfoknak megfelelően. Mint tehát fentebb láttuk, a belső égésű gép hengerének hűtőköpenyében a kisebb nyomás alkalmazásával keletkező melegveszteség, szemben egy olyan erőtelepnél keletkezővel, melynél a hűtőköpenyben elgőzölgési nyomás uralkodik, a nagy gyakorlati előnyökre való tekintettel egészen elhanyagolható. A kisebb gőznyomással, mint előbb , kifejtettük, a henger futófelületének aránylag kis hőfoka érhető el. Még tovább csökkenthető ez a hőfok, ha a belső égés nyomását is, a belső égésű gép hengerében, csökkentjük a szokásoshoz képest; mert ezzel a hűtőközegre a melegátmenet is csökken és így az egyébkor a hűtőköpenybe átmenő meleg egy részének a fáradtgázokba való átvándorlása megy végbe, ahonnan az könnyebben értékesíthető. Mindkét eszköz, nevezetesen: a hűtőköpenyben a gőznyomás és a belső égésű hengerben az égési nyomás csökkentése, a gyakorlatilag megengedhető legkisebb hengerfalvastagság alkalmazását engedi meg és ezzel a héngerfalaknak a melegfeszültségek által való legkisebb mértékű igénybevételét eredményezi. Ezáltal repedések keletkezése biztosan el van kerülve. Az égési nyomás csökkentésének továbbá az az előnye van, liogy még az égési hőfokkal is lejebb mehetünk a mechanikai hatásfok minden sérelme nélkül. Ennek oka a következő: A kisebb rudazatnyomás kisebb rudazatméreteket igényel; ebből azután kisebb súrlódási veszteségek származnak. Mihelyt azonban az indikált munka, mely az égési hőfoknak az égési folyamat közben való növekedésétől függ, és a súrlódási munka bizonyos azonos viszonyban áll egymással, a mechanikai hatásfok változatlan marad. Már ma is, igen sok olyan belső égésű gépnél, melyeknél a lehető legnagyobb üzembiztonságra van szükség, tehát pl. hajókhoz való hajtógépeknél, csökkenteni szokták a szokásos nagy égési nyomásnál az égési hőfokot. A mechanikai hatásfok, mely önmagában véve is már csekély, ily módon még inkább csökken. Ha ellenben kisebb az égési nyomás, akkor az égési hőfokot ugyanazon mértékben csökkenteni lehet anélkül, hogy a mechanikai hatásfok változnék. Tehát ezáltal is kettős értelemben — a belső égésű gép üzembiztosságának további növekedését érjük el. A gőzmunka nagy részesedése az összmunkában, a belső égés munkájához képest, még azzai a további előnnyel is jár, hogy — ami különösen hajóé főtelepeknél fontos — a gőzerőgéppel végeztethetjük a belső égésű gép megindítását, valamint a manövrálást és az átkormányzást. Ez a körülmény különösen akkor előnyös, ha az égési nyomás csökkentve van, mert a belsőégésű gép forgattyúzásakor (megindításakor) keletkező ellenállás itt, a kisebb rudazatnyomás folytán, azonos teljesítmény mellett, kisebb, mint a szokásos nagy égési nyomással dolgozó telepeknél. Azonkívül itt elesnek a drága és bonyolult nyomólégtartályok és vezetékek tartozékaikkal együtt, úgyszintén a bonyolult vezérlőberendezések a belső égésű hengereken és a manövrálásnál a forró hengerfalak hir-