80122. lajstromszámú szabadalom • Erőgéptelep, mely egy belső égésű gépből és egy gőzerőtelepből áll

és lehetővé teszi, hcjgy — többfokozatú gőz -erőgépeknél a közbenső gőzt, főleg az alacsony expanziófokozatokét, friss gőzzel túlhevítsük. Ismeretes, hogy a közbenső gőznek kielégítő túlhevítésével a gőzgép gazdaságossága tetemesen növelhető. Nagyobb telepeknél azonban ez a közbenső gőztúlhevítés rendszerint meghiusul azon, hogy a gőz átvezetése a gépből a kazán túlhevítőjébe (tűzhelyébe) és onnan vissza, a nagy gőztérfogat miatt, keresztül nem vihető. Nagyfeszültségű gőz használatakor ellenben a közbenső gőz túlhevítése friss gőzzel magán a gépen végezhető. Az eddig ismert, fentemlített fajtájú erőgéptelepeknél már most a belső égésű gép hengerének hűtőköpenye közvetlen összeköttetésben áll a gőzerőtelep kazánjával. Ennek folytán a kazánnyomás növekedésekor a hűtőköpenyben is nő a nyomás és ezzel a hőfok. Utóbbi, bizonyos körülmények közt, a belső égésű gép hengere üzembiztonságának veszélyeztetését vonhatja maara után, mert a hengerfalak igen forrók lesznek. A nagy gőznyomás továbbá a hűtőköpenynek és főleg- a hengerfedélnek nagy falvastagságait követeli meg, ami a henger építését kényelmetlenné teszi. Azonkívül a henger, nevezetesen a heugertest és a hengerfedél közt lévő megosztási hézag tömítésének nehézségei nem kívánt módon szaporodnak. Az erőeréptelep javítása a gőznyomás növelésével tehát eddig bizonyos határokhoz volt kötve. Már most. hogy a gőzerőtelep gőznyomását és ezzel termikus hatásfokát a lehető legnagyobb értékre növelhessük, a jelen találmány értelmében a hűtőköpenyben a gőznyomást kisebb értéken tartjuk, mint aminő a kazánban uralkodó srőznyornás és egy közbenső fokozat hűtőköpenyének gőzét vezetjük a gőze-énbe vagy gőzturbinába. Lehetne természetesen egyéb, pl. fűtési célokra is felhasználni ezt a gőzt. Ha elég nagyra választjuk a gőznyomást, akkor, ezen berendezés használata esetén, módunkban van, hogy a telep termikus összhatásfokát, a belső égésű gép teljesítményéhez viszonyítva kis teljesítménynél. tetemesen nagyobbra növeljük egy tisztán belső égésű gép termikus hatásfokánál. Ha ellenben megelégszünk közepes termikus összhatásfokkal, mely pl. megközelíti a tisztán belső égésű gépet, akkor a gőzmunka részesedését az összm unkában a belső égésű munkához képest tetemesen, bizonyos körülmények közt kb. kétszeresére is, lehet fokozni. Utóbbi sok esetben, pl. hajógéptelepeknél is kívánatosabb, mint az előbbi. Egyszeresen működő, négyütemű, belső égésű gépeknél a legnagyobb hengerek, melyek a gyakorlatban eddig beváltak, 700 mm. átmérőjűek. Hatforgatytvús ilyen géppel tehát egy helyen kb. "2400 eff. lóerő érhető el. A jelen találmány segélyével ellenben, azonos hengerméretek mellett, eff. lóerőóránkint megközelítőleg azonos tüzelőanyagfogyasztásnál, 7200 eff. lóerő tengelyteljesítmények hozhatók létre. Ámde, 2400 eff. lóerő tengelyteljesítmény céljából, azonos számú hengernél és ugyanazon dugattyúsebességnél, csak kb. 400 mm. átmérőméretet kell adni a belső égésű gép hengereinek. Ebből az összehasonlításból tisztán felismerhető a jelen új erőgépteleo nagy előnye. Természetes, hogy a találmány alkalmazása nincs kötve nagy gőznyomásokhoz, mert a találmány megtartja értékét a kazántelepekben jelenleg szokásos gőznyomások alkalmazása esetén is. Ha 50 atm. nyomást veszünk fel a gőzerőtelep kazánjában és ezenkívül minden olyan eszközt felhasználunk, melyek a gőzgép munkafolyamatát kedvezően befolyásolni alkalmasak, tehát pl. a friss és a közbenső gőz nagyfokú, illetve többszöri iúlhevítését, nagyfokú vákuumot, messzemenő expanziót stbit, akkor a gőzkazánból növő gőzzel magával eff. lóerőóránkint kb. 2000 hőegységnyi melegfogyasztáshoz lehet jutni a gőz melegére vonatkoztatva. Minél kisebb azonban magának a gőzerőgépnek melegfogyasztása, annál nagyobb a belső égésű gép értékesített veszteségmelegének hefojyása. Ha pl. egy négyütemű belső égésű gépet tekintünk, melynek melegfogyasztása eff. lóerőóránkint 1800 hőegv-