79717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonal és formaldehid oldható és ömleszthető kondenzálási termékeinek előállítására
Megjelent V.Vi'i. évi október hó 28-án. MAGYAR KIRÁLYT lilEp SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79717. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás fenol és formaldehid oldható és ömleszthető kondenzálási termékeinek előállítására. BEKELITE-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG BERLINBEN ÉS DR HESSEN RICHÁRD VEGYÉSZ BERLIN/" ERKNERBEN. A bejelentés napja 1921 február hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1920 március hó 1-je. Ismeretes, hogy fenoloknak formaldehiddel való kondenzálásánál a betartott feltételek szerint kétféle gyanta keletkezhetik. Először oly gyaríták, melyek hevítés által nem váltaz tathatók át ömleszthetelen tömeggé, (novolakok, 1. Baekeland Chemiker-Zeitung 33, 1909, 857/58. oldal, Lebach Ohem. Zeitung 37, 1913, 734. oldal, 1. hasáb 7. és következő sorok.) Másodszor oly gyanták, melyek hevítés által ömleszthetetlen tömeggé alakulnak át. (rezolok, 1. Lebach ugyanott.) A rezolok előállításánál néha megtörténhetik, hogy a poríthatóság nincs meg kellő mértékben. A termékeknek hoszszadalmas vagy esetleg ismételt megömlesztése néha az oldhatatlan és ömleszthetetlen végtermékekké (rezitekké) való túlgyors átalakulásának veszélyét okozhatja. Hideg mázak és politúrok melegben könyn yen meglágyulnak és ekkor ragadósak lehetnek. A jelen eljárás szerint olyan rezolokat valamint novolakokat állíthatunk elő, melyeknek magas az olvadási pontjuk, könnyen poríthatók, szagtalanok és fényállók. Az eljárás az, hogy először az ismert módon bázikus hatású kondenzálóanyagokkal kondenzáljuk a fenolokat és aldehideket és miután már rezolok képződtek, savakat, vagy savelválasztó, vagy savszerűen ható anyagokat adagolunk hozzá olyan mennyiségben vagy koncentrációban, hogy ezek a bázisokat teljesen, vagy legnagyobb részben lekössék, anélkül azonban, hogy az ömleszthetetlen, oldhatatlan tennék képződésének gyorsítása állana be, mire további hevítéssel az átalakulást létrehozzuk. Az eljárás egyik feltétele, hogy a sav ne legyen olyan fölöslegben, mely oldhatatlan ömleszthetetlen végtermék keletkezését okozhatná. Az ebből kiadódó azon határok között, melyek között az alkalmazandó savmennyiségek változhatnak, a savmennyiségeket külön féleképen választhatjuk meg, miál'tal különféle eredmények is érhetők el. A savmennyiség szerint olyan novolakokat állíthatunk elő, melyek nem alakíthatók át ömleszthetetlen, oldhatatlan végtermékekké vagy rezolokát, melyek még ilyen végtermékekké átalakíthatók. Az eljárást példaképen a következő módon foganatosítjuk.
