79717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonal és formaldehid oldható és ömleszthető kondenzálási termékeinek előállítására

Először bázishatású anyagokkal kondenzáljuk a fenolokat és a formaldehidet. A reakciókeverékhez vagy a kivált és a vizes folyadéktól elválasztott olajhoz vagy a már képződött gyantához savakat vagy savakat kiválasztó illetve savas hatású anyagokat adagolunk olyan mennyiségben, hogy a bázisok legnagyobb részben vagy teljesen leköttessenek, azonban annyi sav ne legyen jelen, hogy az a további kezelésnél vagy hevítésnél a rezitek képződését idézze elő. Az elegy a kondenzálás azon foka szerint, mely a reakciókeverékben végbement, rögtön besűríthető vagy ínég egy ideig hevíthető. Azután a gyantát a folyadékból elválasztjuk, vagy a folyadékot elpárologtatjuk, a gyantát esetleg kimossuk és a gyanta feldolgozás szoká sos módján kezeljük. Az adagolt savak vagy savas hatású anyagok mennyisége aszerint igazodik, hogy keményíthető rezol gyantát vagy pedig nem keményíthető novolakgyantát akarunk-e kapni. Ha a savmennyiség egyenlő vagy kevesebb annál, mint amennyi a bázis összmennyiségének a neutralizálásához szükséges, akkor rezolok képződnek. Ha ellenben a neutralizálási határt túlhaladjuk, mimellett azonban nem szabad annyi savat alkalmaznunk, mint amnenyi a rezitek képződéséhez szükséges, akkor novolakokat kapunk. A savmennyiséget az alkalmazott bázis mennyisége szerint számítjuk, mimellett az esetben, ha a vizes folyadékú a kivált olajtól vagy gyantától elvált, az ez alkalommal eltávolított bázismennyiséget számításba, kell venni. Az alkalmazandó savmennyiség függ részben a sav természetétől. Alacsony elektrolitos disszociáció állandójú savak alkalmazásánál a gyanták, még ha aránylag nagy savfölösleget is alkalmazunk, rezol-jellegűek, anélkül, hogy rezitek képződésétől kellene tartanunk. Sósav és kénsav alkalmazásánál legfeljebb a neutralizálásig szabad menni és a fölösleget kerülni kell, hogy rezolok, ne pedig rezittermékek keletkezzenek. Ellenben oxalsav, citromsav vagy máseffélék alkalmazásánál nagyobb fölösleg használható. Az alkalmazott, savak lehetnek anorgános, vagy orgános természetűek, szilárd cseppfolyós vagy gázalakúak (pl. kénes sav gázalakban). Alkalmazhatók savat kiválasztó vagy savas hatású anyagok is, pl. alkalibiszulfát, savanyú fluorhidrogén -savas kálium, v. nátrium, botainklorhidráí. savkloridok és máseffélék. Mint fenolok használhatók: fenol C6 H5 OH, krezolok úgy karbolsav, mint (o m), vagy (p) krezol alakjában és a többi homologok. Mint aldehid használhatók formaldehid ós annak polimerjei, mint paraformaldehid, trioxymethylen, (különböző módosulataiban) hexametilentetramin. A jelen eljárásnál kapott rezolok magasabb olvadási pontúak, mint az ismert módon bázisokkal vagy savakkal előállított gyanták. A gyanta keménysége is nagyobb mint a más eljárással előállított gyantákké. A termékek csaknem szagtala nok. A gyantáknak könnyen illó oldószerekben, mint pl. alkoholokban való oldatai alkalmasak, hideg lakkok és politúrok gyanánt és kiváló sellakpótlót szolgáltatnak. Magas olvadási pontjuk és keménységük dacára a rezolok ismételten megömleszthetők, anélkül, hogy az oldhatatlan és ömlesztlietoMeii állapotba mennének át. Az oldhatatlan, ömleszthetetlen végtermék képződése csak lényegesen hoszszabb és nagyobb fokú hevítésnél következik be, mint a rendes rezoloknál. A rezíteknek nagyon jó a fényállóságuk valamint mechanikai szilárdságuk és kitűnő a, szigetelőképességük. A jelen eljárás szerint kapott novolakok rendkívül fényállók ós szintén magas az olvadási pontjuk. A gyanta termelési hányada jobb, mint más eljárásoknál, nyilvánvalóan azért, mert az ismert eljárásnál lazán kötött vagy kötetlen állapotban maradó és a bepárologtatásnál eltávozó fenol ill. formaldehid itt reakcióba lép. A 214194. sz. német szabadalmi leírás eljárása szerint a bázikus vagy neutrális