79455. lajstromszámú szabadalom • Fűtőcsöves túlhevítő

Megjelent 1922. évi október lió 7-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79455. szám. V/e. OSZT LY. Fűtöcsöves túlhevítő. EDELDAMPF GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1920 október hó 12-ike. Elsőbbsége 19 október hó 18-ika. A találmány tárgyát képező túlhevítő, mely magas i 11. igen magasfokú txílhevítést tesz lehetővé, főleg füstcsöves kazánok számára van tervezve és a füstcsöveken átáramló tűzgázok hőjének igen messzemenő kihasználását biztosítja. Ezen túlhevítő lényegéten azáltal tiinik ki, hogy mindegyik füstcsőben a túlhevítő felület két részből, még pedig egy hatásos ill. leghatásosabb és egy csak feltételesen hatásos részből áll, melyek közül a tulajdonképeni túlhevítőt alkotó leghatásosabb rész a füstesőnek legforróbb részében kisebb térben van elhelyezve, mint amennyit az az egész túlhevítő felületnek a szokásos hosszdarabon való egyenletes elosztásánál elfoglalna. Ez a két rész oly sorrendben követi egymást, hogy a tűzgázok előbb a leghatásosabb, a tulajdonképeni túlhevítőt képező részt (a csőfejet) érik úgy, hogy a gőz főleg ebben a részben, ill. a csőfejben hevíttetik túl ágén magas fokra és ezután lehetőleg rövid úton gyakorlatilag véve, hőveszteség nélkül, a gyüjtőkamrába vagy a következő csőfejbe áramlik. A találmány lényege tehát, abban áll, | hogy az általánosságban két szárból alkotott túlhevítő cső a tüzelés felé eső részében, a füstcső legforróbb részében, egy a tulajdonképeni túlhevítő szervet alkotó végrésszel (a „csőfejjel") van ellátva, melynek fűtőfelülete nagyobb, mint egy ugyanolyan hosszúságú túlhevítő csődarab fűtőfelülete és pedig vagy egy a gőzt elvezető egyenáramú csőszár darabjának vagy egy a gőzt elvezető egyenáram á darabjának fűtőfelülete. (Egyenáram és ellenáram a tűzgázoknak a füstcsőben való irányához viszonyítva értelmezendő.) Az „ugyanolyan hosszúságú túlhevítő csődarab" kitétel, kivétel nélkül a csőszáraknak csak egyikére vonatkoztatandó, ami azonban nem zárja ki azt, hogy mindkét csőszár a füstcsőnek említett helyén, egy egyetlen túlhevítő csőfejjé legyen kiképezve, amint az az alábbiakban a 6. ábra nyomán ki lesz fejtve. A nagy túlhevítő felülettel biró részt (a csőfejet), vagyis a tulajdonképeni csőfejtúlhevítőt rendesen csavarvonal alakúan, vagyis hosszú gőzpályát létesítő alakban képezzük ki, de csakis a túl| hevítő felületnek ezt a főrészét alkotjuk