79444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vadgesztenye feldolgozására

keserűanyagaitól lényegileg már megsza- j badított vadgesztenyemagból sikerül j most már gyakorlati értelemben teljesen is eltávolítani a keserűanyagokat és a glukosidazerű saponintartalmú testeket a vadgesztenyemagnak gyengén alkalikus folyadékkal, mint pl. híg szódaoldattal hidegben való egyszerű kezelésével. Ezt az eljárást célszerűen úgy foganatosítjuk, hogy az említet barna hártyától megszabadított magot (belei) szétaprítjuk és ismert eszközökkel, pl. zsiradékoldó folyadékokkal való extrahálással mindenekelőtt az olajtól megszabadítjuk. Aiz ekkor kapott vadgesztenyeolaj világossárga színű, szagtalan és kellemes ízű. A zsírtalanított vadgesztenyelisztet azután pl. híg szódaoldattal kezeljük hidegben. Ekkor a magban még visszamaradó saponinszerű testek oldatba mennek. Ezt a műveletet esetleg többször megismételjük és végül utólagosan vízzel kezeljük. Az oldatból a sápon int ismert módon kikaphatjuk. A kapott vadgesztenyeliszt teljesen keserűanyagmentes és emberi, vagy állati tápszerül használható. Célszerű az eljárást a vadgesztenyéből való tiszta keményítő kinyerésére szolgáló eljárással kombinálni. Ekkor a barna hártyájából a fent megadott módon megszabadított, szétaprított és zsírtalanított vadgesztenyemagot a keményítő-gyártásnál szokásos módszerek szerint kezeljük, azzal a különbséggel azonban, hogy az eljárásba alkalmas helyen higított szóda-, ill. hamuzsíroldattal való kezelést iktatunk be. Legtöbbször elegendő pl. ha rendes módon kapott nyers keményítőt szódaoldat használatával vetjük alá a szokásos tisztító műveletnek. A vadgesztenyemag zsírtalanítása az említett barna hártya eltávolítása után a jelen eljárásnál előnyösnek bizonyult és minden olyan esetben elmaradhatatlan, midőn tiszta keményítőtermékeket akarunk kapni. Ha az olajától meg nem szabadított vadgeslítenyemagot szódaoldattal kezeljük, akkor zsírtartalmú, nem teljesen keserű anyagmentes terméket kapunk, mely azonban állati tápszerül még szintén alkalmas. Megkísérelték már a vadgesztenyemagnak forró vízzel és hamuzsíroldattal való megszabadítását a keserűanyagoktól, a glukosidoktól, ill. a saponintól. Ez a kezelési mód azonban csak réslzben vezetett eredményre és pedig valószínűleg azért, mert a kezelés melegben, történt és mert a mag nem volt megszabadítva az említett keserű barna hártyától. A melegben történő kezeléssel ugyanis a keményítőnek részben elcsirizesedése és összeragadása megy végbe, ami a glukosidok. ill. a sápon in kioldását megnehezíti, ill. meggátolja. Foganatosítási példák: A vadgesztenyemagokat mindenekelőtt ismert módon lehámoizzuk, azaz külső ke-, mény barna héjuktól megszabadítjuk. Ezután, az ismert módszerektől eltérően, a meg ezalatt lévő barna hártyaszerű réteget is eltávolítjuk a magról. Ezzel már a keserűanyagok nagy részét eltávolítottuk a magból és a most következő kezelés lényeges megkönnyítését értük el, amint ez a!z itt következő analitikai leletből világosan kitetszik: Német vadgesztenye. « Z -c'q? Vadgesztenyeliszt, melynél a mag csak külső, kemény héjától sza- ^S sl badíttatott meg 15.6% Vadgesztenyeliszt, melynél a mag külső kemény héjától és az ezalatt lévő vékony barna hártyától és megszabadíttatott . . . 9.8% A külső kemény héj alatt lévő vékony barna hártya keserűanyag tartalma ......... 27.5% A mag csíráinak keserűanyagtartalma 37.2% Ismert módon lehámolzott vadgesztenyemagból való 1000 gr. lisztben kb. 150 gr. keserűanyag van, ebből csírákban és a belső vékony barna hártyában kb.