79325. lajstromszámú szabadalom • Hengeres hajókazánokhoz való fűtőcsöves gőztúlhevítő

ban vannak, csak egy-egy (cl) közvetítő- | kamra tartozik, egy-egy túlhevítőelemkapcsolattal. Az (5—8) fűtőcsősorokhoz tartozó (d) közvetítőkamrák a 4. és 5. ábrán nagyobb léptékben, függélyes és vízszintes metszetben, ill. fölülnézetben vannak föltümtetve. Mindegyik (d) közvetítőkamrának egy vízszintes (1) furata van a -nedves- és egy ilyen (k) furata a forrógőz vezetésére. Ezek a furatok az illető (g és f) gőzszekrényekbe torkolnak be. A gőzszekrényekhez közelebb fekvő (d) közvetítőkamrában két-két, az (1 és k) furatokra merőlegesen baladó (o és m) vízszintes furat van kiképezve, melyek közül az (o) furatok a kamra jobb- és az (m) furatok annak baloldali falához vezetnek. Ily módon a közvetítőkamra mindkét oldalába egy-egy túlhevítőelemet lehet két csővégégével hegeszteni vagy beforrasztani. A' másik (d) közvetítőkamránál a (k és 1) vízszintes furathoz derékszög alatt csatlakozó vízszintes furatok csak az egyik oldalon, nevezetesen a közvetítőkamra jobboldalán vannak elrendezve, ill. ezen .jobboldali kamrafalhoz vezetnek és pedig mindkét (k és 1) hosszfurathoz két, egymás íölött fekvő keresztfurat csatlakozik. Ily módon ezen közvetítőkamrába is két túlhevítőelemet lehet behegeszteni vagy beforrasztani két végével, ezek azonban a közvetítőkamra ugyanazon oldalához csatlakoznak. A két (d) közvetítőkamrának az <í, g) gőzszekrényekre való fölerősítésére az egyetlen (n) csavar szolgál. A 2. ábrán (h) jelöli a kéményt, mely a túlhevítő nélküli hengeres hajókazánoknál szokásos alakú és méretű. Ennek dacára elég hely van benne az (f, g) gőzszekrények és a (d) közvetítőkamrák, valamint az (n) megerősítőcsavarok befogadá sára. A 6—9. ábrák a találmány tárgyának egy másik foganatosítási példáját mutatják és pedig két lángcsöves, tehát két fűtőcsőcsoporttal bíró hengeres hajókazánnál való alkalmazásában. A 6. ábra ismét a kazán részleges eliilnézetét, a 7. ábra a kazán mellső részének függélyes hosszmetszetét és a 8. ábra ennek fölülnézetét ábrázolja, ahol is ismét az (f, g) gőzszekrények vízszintes metszetben vannak föltüntetve. A 9. ábra nagyobb léptékben ábrázolja az (f, g) gőzszekrények egy részének elülnézetét, részben függélyes metszetét, a hozzájuk tartozó (d) közvetítőkamrák elülnézetével. Ennél a foganatosítási példánál egyetlen közös öntvényben három, egymás mellett fekvő (g, f, g) gőzkamra van kiképezve, melyek közül a két szélső (g, g) a nedves-és a középső (f) a forrógőz befogadására szolgál. A két (g) kamra az (f) kamra alatt egymással összekötetésben van, amint ez a 7. ábrán (gl)-nél látható. Mindkét fűtőcsőcsoport mindegyik fűtőcsősora két túlhevítőelemet tartalmaz (8. ábra). Két-két ilyen túlhevítőelem ugyanazon (d) közvetítőkamrához van kapcsolva. Ezeknek a (d) közvetítőkamráknak háromszögalakjuk van (9. ábra) és egy-egy vízszintes (kl furatukkal az (f) forrógőzkamrával és egy-egy ilyen (1) furatukkal a (g) nedvesgőzkamrával vannak összekötve. Ezen két furatból derékszögben két-két vízszintes furat ágazik el, melyekbe a túlhevítőelemek vannak két végükkel behegesztve vagy beforrasztva. A két fíítőcsőcsoport azonos magasságban fekvő fűtőcsősoraihoz tartozó (cl) közvetítőkamráknak helyzete egymáshoz képest olyan, hogy azok a t úlhevítőelem-kapcsolatokkal ellenkező végükkel (csúcsukkal) egymást túlfödik (egymás fölé, ill. egymás alá nyúlnak, 6. és 9. ábra). A közvetítőkamráknak a gőzszekrényöntvényen való megerősítésére itt is (n) csavarok szolgálnak. Természetesen ennél a foganatosítási példánál is több (d) közvetítőkamrát lehet egymás fölött elrendezni, ha az egy-egy fűtőcsősorban lévő túlhevítőelemek száma nagyobb, vagy ha minden egyes túlhevítőelemet küilön-külön kicserélhetően kell berendezni. Itt is (h) jelöli a kéményt (7. ábra), melynek alakja és nagysága itt is megfelel a túlhevítő nélküli kazánoknál szokásosnak és szintén