79324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dugattyús gőzgépekben a gőz vakuummunkájának kihasználására

natosítására kisebb, körülbelül 33°/o és még kisebb töltési fokok alkalmazandók. A 0.3 abs. atm. és alacsonyabb expanzió-végnyomás folytán most már csak mérsékelt nyomásesés keletkezik. Négyfokozatú dugattyús gőzgépek alacsonynyomású hengereiben eddig előfordult körülbelül 0.25 abs. atm. expanzióvégnyomás nem érinti a jelen találmány újdonságát, mert ott az indikátordiagrammokból látható messzemenő expanzió csak látszólagos, tekintve, hogy ezekből a diagrammokból a nagy fallecsapódások fel nem ismerhetők. A jelen új munkamód föltételeinek teljesítése céljából, a munkagőzt a töltési fok szerint, a telített gőzhőfokeséshez viszonyítva olyan magas hőfokra kell túlhevíteni, hogy a belépési nyomásnak megfelelő telítési hőfok fölött fekvő túlhevítési fok kb. 2—3-szor oly nagy legyen, mint a földolgozandó telített gőzhőfokesés. Ilyen esetben azután a dugattyú a hengerfödél és a hengerköpeny hőfoka a szükséges magasságot éri el és a fallecsapódások elkerültetnek. Ha az expanziófok 0.05 abs. atm. gőznyomásnál és a munkafolyamatnak körülbelül 32° legalacsonyabb hőfokánál pl. 10-szeres akkor az alacsonynyomású hengerbe való 0.05 abs. atm. belépési gőznyomásnak megfelelően a telítési hőfok 81° és így a telített gőzhőfokesés 81 — 32 = 49°. A belépő gőz hőfoka tehát a töltési fok szerint a találmány értelmében célszerűen körülbelül 49.2—3=98—147°-kal magasabb kell hogy legyen a 81° telítési hőfoknál és így a munkagőzt körülbelül 81+98 — 147=179 — 228°-ra kell túlhevíteni. A jelen példában választott 10-szeres expanziófok a hasonló töltési fokokkal dolgozó többszörös expanziójú gőzgépek magasabb fokozatainál szokásos expanziófokokhoz viszonyítva, már igen nagy. De legalább is ilyen nagyságúra kell azt választani, mert ha a nyomásesést két fokozatra kellene felosztani, akkor az egyes hengereknél a töltések nagyobbak lennének és a fallecsapódások telített vagy nem eléggé túlhevített gőzzel való üzemnél is csökkennének ugyan, de távolról sem kerültetnónek el. Ehhez még fojtási és egyéb veszteségek járulnának úgy, hogy a nagyobb szerkezeti méretek dacára, még kétszeres túlhevítős esetén sem érhető el jobb eredmény, mint nagy expenziófokkal és az ennek megfelelő magasfokú túlhevítéssel. Azonkívül a nyomásesésnek két fokozatra való fölosztásakor a nyomáskülönbségek, az utolsó fokozat két dugattyúoldalán olyan csekélyek lennének, hogy a rudazat tömegeit gyakorlatilag csak némileg is használható dugattyúsebességnél nem lehetne többé gyorsítani. Mindezen okokból, mint látható, a gőz vákuummunkájának lehetőleg nagymértékű kihasználására a nagyobb expanziófokok alkalmazása el nem kerülhető követelmény. Ehhez tartozik továbbá a kielégítő 0.5 abs. atm. és még magasabb kezdeti gőznyomás. Az alkalmazást nyerő nagyfokú túlhevítős folytán a találmány szerint olgozó gőzhenger, mely kis töltéssel és telített vagy elégtelenül túlhevített gőzzel a csapadékmentes 100 lóerőteljesítményből csak körülbelül 40—50 lóerőmunkát ad le, most a jelen új munkamód alkalmazásával a munkagőz térfogatnagyobbodása folytán körülbelül 120 lóerőmunkát szolgáltat. Fontos emellett tudni azt, hogy az alacsonynyomású gőzbe bevezetett, aránylag nagy túlhevítőmeleg, de csak ez, megközelítőleg éppoly kedvezően használtatik ki, mint a magasnyomású gőz rejtett (latens) melege. A jelen új munkamódot különös előnnyel alkalmazhatjuk többfokozatú dugattyús gőzgépeknél, hogy azok gazdaságosságát az alacsonynyomású gőz messzemenő kihasználásával javítsuk. Eddigelé a magasnyomású fokozatban kisebb töltéseket használtak, az alacsonynyomásúban ellenben nagyobbat. A jelen új munkamód szerint ez másképen történik; azaz most az alacsonynyomású fokozatban is kisebb töltéseket használunk. A legjobb melegkihasználást akkor érjük el, ha a munkagőzhöz a magasabb fokozatokban annyi túlhevítőmeleget vezetünk, hogy az alacsonyabb munkafokozatok közbeeső gőztúlhevítőibe beáramló gőznek semmi, vagy lehetőleg kevés víztartalma legyen. Ha a magasabb fokozatoktól jövő munkagőz már