79314. lajstromszámú szabadalom • Forgóhengerekkel és helytállóházzal ellátott szelep és tolattyú nélküli robbanómótor

Az égőanyag még tökéletesebb kihasználása és a gázlevegőkeveréknek bensőbb összekeverése, valamint a gáznak előnyös egyenletes sebessége a 3., 4. és 5. ábrán látható szívóhasítékok alkalmazása által éretik el. A gázkeverék a köralakú keresztmetszettel biró szívóvezetékből a keskeny és felkiáltó jel alakú szívóhasítékba vezettetik. A szívás kezdetekor a valamivel szélesebb hasíték elején a vacuumnak megfelelően több gáz hatol keresztül, míg a löket vége felé a már mozgásban levő gázáram bizonyos tehetetlenséggel rendelkezik, úgy, hogy a keskeny hasíték is elegendő a hengerben oly nyomást fentartani, mely még a legjobb szelepes motoroknál sem érhető el. Ezáltal az úgynevezett káros diagrammfelület csökkentetik, ami erőnyereséget jelent (7. ábra). A motor elgázosító helyett befecskendezőszivattyúval is látható el, ami a szokásos gépekkel szemben annál könnyebben lehetséges, minthogy a befecskendező fúvóka a meleg gázokkal, korommal és az explosiós nyomással érintkezésbe nem jut, mivel a befecskendezés a hengernek oly helyzetében eszközölhető, mely a keverék meggyújtása előtt fekszik. A következő expansiós- vagy munkalöket lényegében abban különbözik a szokásos kivitelektől, hogy a dugattyú külső holtpontjától kezdve a dugattyúlöket végéig kihasználható. A legkülső holtpontban a hatásos munkalöket a forgattyútengely központ kívüli ágyazása által éretik el. A forgattyútengelynek ezen központ kivüli elrendezése már szabadalom tárgyát képezi és abban áll, hogy a forgattyútengelycsapágy a hengertengelyhez képest a forgattyútengely forgásirányával szemben csekély mértékben el van tolva. Az explosiós nyomásnak hatásos kihasználása a löket végéig azáltal éretik el, hogy a dugatyú a kipuffogólöket kezdetén egy széles kipuffogóhasítékra talál. Azonkívül a kipuffogó gázok röpereje is előnyös hatást gyakorol. Eszerint megállapítható, hogy a löket végén a hengertér az elégetett maradékoktól teljesen meg van tisztítva, miáltal jobban hűthető. Azonkívül a belépő friss gázok bepiszkolása ki van zárva, ami a gép teljesítményéire nézve nagy jelentőséggel bír. A forgattyútokban a (12) forgattyútengelyek (11) csapágyai vannak elrendezve. A forgattyúcsapokba (13) hajtórudak kapaszkodnak, melyek a (14) dugattyúkat a forgattyúkkal kötik össze. A (4) hengergyűrű (6) köpeny által van körülzárva, mely valamivel (egynéhány milliméter) nagyobb belső átmérővel bír, mint a hengergyűrű külső átmérője, úgy, hogy közöttük játéktér keletkezik. A (15) és (16) fedelek (17), (26) csapágya az (1) tengelyre van erősítve, vagy a (2) forgattyútokkal összekötve. A (15) fedéllel (18) fogaskoszorú szilárdan van összekötve és üzem közben a motor mozgását nem követi. Ezen (18) fogaskoszorúba (19) fogaskerekek kapaszkodnak, melyeknek áttételi viszonya a gyújtások száma szerint választható. Jelen esetben a viszony 1 :4-hez, úgy, hogy a főtengely egy fordulata alatt a (19) fogaskerekek 4 fordulatot végeznek. A (19) fogaskerekek a (12) forgattyútengelyekre szilárdan vannak erősítve, úgy, hogy a forgattyútengelyek a fogaskerekekkel együtt forognak, miáltal hengerenként és a főtengely egy fordulata alatt 8 dugatytyúlöketet, vagy 2 gyújtást kapunk és egy négyliengerű motornál 8 gyújtást, amihez az ismeretes .négyütemű gépeknél (16) henger szükséges. Ezen gép egy hengerének működése a következő: Az 1. ábra szerint (a) henger (I) szegmentpontnál áll és a dugattyú felső holt helyzetében. A henger a motorral együtt' (P) nyíl irányában forog, úgy hogy (19) fogaskerék a fogaskoszorúban gördül és (F) nyíl irányában forog. A (19) fogaskerékkel összekötött (12) forgattyútengely a (14) dugattyút lefelé viszi és a (7) hasí| tékon keresztül a gáz megszívatik. Mint-