79300. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép
munkahenger expanzió nyomásából gázok a (2) segédhengerbe át nem áramolhatnak. Az expanziólöket befejezésével, amikor az (1) munkahenger forgattyúja áthalad az alsó holtponton (8. ábra) és a dugattyú emelkedni kezd, megnyílik a (12) kipuffogóslzelep és kezdetét veszi a motor negyedik üteme: a kipu ffogás. A két henger e löket legnagyobb része alatt ismét el van zárva egymástól, miért i:si a munkahengerben kipu ffogás, a segédhengerben újból kisebb mértékű kmopresszió van. Amint az (1) munkahenger (2) dugattyúja a felső holtpont közelébe ér, a (15) bütyök sülyedni engedli. a (16) tolattyút, amikor is a (16) tolattyú (19) nyílása kezdi feltárni a (18) csatornát (9. ábra). Ennek következtében az eddig a (2) segédhengerben kis mértékben komprimált levegő a (18) csatornán ismét átáramlik és az (1) munkahenger káros terét részlegesen kiöblíti. Eközben az átáramló levegő tüzelőanyagot nem ragadhat magával, mert a nagynyomású átf avatás óta (2. periódus) a szivattyú még nem adagolt és csak a sfcívólöket alatt szállít a (20) csővezetéken át újabb nyersolajmennyiséget a (18) csatornába. Ezen másodszori átfuvatás alatt a (16) tolattyú folytonosan síi Ived és abban a pillanaban zárja el ismét a (18) csatornát, melyben a (2) segédhenger (4) dugattyúja a felső holtpontba ér. Ekkor a játék ismétlődik. A tüzelőanyag beadagolása tehát a szívólöket alatt megy végbe, vagyis olyankor, amikor a (18) csatorna nem áll a nyomás alatt, Ez a körülmény megfelelő táplálószivattyú szerkesztését mód felett megkönnyíti. A 10. ábra ilyen szivattyú hosszmetszetét szemlélteti. Az egyik végén kiszélesített (22) dugattyút (23) rágó szorítja le a (24) bütykös tárcsához és így a dugattyú alternatív mozgásált a forgó (24) bütykös tárcsa idézi elő. A szivási periódus alatt a (25) csővezetékből a nyersolaj a (26) dugattyú alatti térbe ;ut, ahonnan a nyomási periódus alatt a (27) szelepen át a (20) csővezetéki*' (4. ábra) tódul. A szivattyúnak szívószelepe nincs és a (23) rágó oly erős, hogy szívás alatt a (26) térben vákuum keletkezik. Amint a dugattyú a (25) vezetéket feltárja a folyadék a (22) dugattyú alá áramlik. A szabályozás lehetővé tételére a (24) bütykös tárcsát tengelyén eltolhatóvá tesszük a (24) bütyök pedig rézsútosan van levágva úgy, hogy excentricitása a tengely irányában fokozatosan csökken (11. ábra). A szabályozás tehát úgy történik, hogy a (24) bütykös tárcsát tengelyén eltoljuk, amikor is a kisebb excentricitásu bütyökrósz a (22) dugattyú kisebb löketét idézi elő és így a szivattyú kevesebb folyadékot szállít. Többhengerű géphez célszerűen minden henger számára külön dugattyút rendezünk el, mely dugattyúk azonban egyetlen bütyökkel is hajthatók és vezérelhetők. A (12) ábra négyhengerű mótor sizámálra alkalmas folyadékszivattyút szemléltet, ahol is a (28) dugattyúk körben vannak elhelyezve és valamennyit egyetlen (29) bütykös tárcsa működteti. A folyadékot beadagoló csővezetékek itt is i (25)-el, a dugattyúk alatti terek (26)-tal, a nyomószieilepek pedig (27)-tel vannak megjelölve. A mótor indítása Diesel-rendszerű motoroknál tudvalevőleg nagyobb nehézséget okoz, mint benzinmotoroknál, mert a nagy kompresszió a mótor kézi indítását nagy mértékben megnehezíti. A jelen találmány tárgyát alkotó motornál ez a hátrány ki van küszöbölve, mert a kompresszió csökkentése ennél a motornál egyszerű eszközökkel lehetséges. A könnyű indítás elérésére, illetve a kompresszió csökkentésére elegendő a (30) csap (5. ábra) megnyitása. Amikor ugyanis a kompressziólöket alatt mindkét (3, 4) dugattyú fölfelé haladás közben erélyes kompresszió venné kezdetét, a (2) segédhengerből és minthogy a
