79300. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép
gattyú állandóan előresiet a kisebb átmérőjű (cl) hengerben mozgó (f) dugatytyúhoz képest és így a (g) a forgattyúcsap közelebb van a felső holtponti álláshoz, mint a (d) henger (h) forgattyúcsapja. Ha mindkét forgattyú egyenlő szögsebességgel és ugyanalzon forgási irányban halad és a két henger nem közlekedik egymással, akkior kétségtelen, hogy a (e) hengerben a kompresszió mindig magasabb fokú, mint (d) hengerben. Ha azonban a két (c, d) hengert a (k) csatornával összekötöm, akkor a (c) hengerből az előrehaladottabb kompresszió következtében állandó átáramlás van a (d) hengerbe. Ezen átáramlás következtében a (c) hengerben nem jöhet létre az a nyomás, mely zárt kompresslziótér mellett jött létre, a (d) hengerben pedig magasabb nyomás uralkodik, mint ha a henger nem közlekednék egymással. Ha a (d) henger térfogata jelentékenyen kisebb a (c) hengerénél, pl. ez utóbbinak csak tört része, akkor a (c) hengerben a nyomás csökkenés alig vehető észre, mert az átáramló komprimált levegő mennyisége csekély míg ugyanekkor a (d) hengerben uralkodó nyomás nagy mértékben növekszik. Ha most a (c) hengerben mozgó (e) dugattyú felső holtponti állásának közelében a (c, d) hengerek közötti (k) összeköttetést hirtelen megszakítjuk, akkor e pillanattól kelzdve a két hengerben önállóan folytatódik a kompresszió. Minthogy azonban a fent kifejtettek értelmében kompreszio relativ növekedése a holtponti állás közelében nem! olyan mértékű, mint az attól távolabb fekvő pontokban, a (c) hengerben a nyomás a dugattyú további előrehaladásánál most már csekély mértékben növekszik, míg ugyanekkor a (d) hengerben uralkodó nyomá's a kompressziódiagrammnak azt a pontját érte el, a relativ nyomásváltozás maximum. A két henger szétválasztásának, tehát alz lesz a következménye, hogy mire a (o) henger dugattúja a holtpontba jut és bizonyom végső kompresszió nyomást ér el, addig a (d) hengerben uralkodó nyomás, bárr az (f) dugattyú még igen távol van a holtponttól, a (c) hengerben uralkodó nyomást messze túlszárnyalja. A (c) és (d) hengerek méreteinek és káros tereinek megfelelő megválasztásával, valamint a két forgattyú fáziskülönbségének kellő megállapításával könnyen elérhetjük, hogy míg a (c) hengerben a kompresszió körülbelül a Diegel-mótoroknáil Szokásos 30 atm.-ig jut, addig a (d) hengerben a nnyomás a Diesel-motoroknál szokásos befúvó nyomásig, körülbelül 50 atm.-ig emelkedik. A mellékelt rajz 4—11. ábráiban a találmány tárgyalnak több példaképpeni foganatosítási alakja van szemléltetve. A 4—9. ábrákban a találmány szerinti mótor és annak vezérlése vázlatosan van feltünteve, még pedig különböző dugattyú, illetve forgattyúállálsok mellett. A 10. ábra a motorhoz tartozó táplálószivattyú hosszmetszete. A 11. ábra egy alkatrész fölülnézete, A 12. ábra egy négyhengerű mótor táplálószivattyújának vázlatos képe keresztmetszetben . (!) a nagy, vagy munkahenger (4. ábra), (2) a kis vagy segédhenger (3), illetve (4) a bennük mozgó dugattyúk. Ezen dugattyúkat az; (5) illetve (6) hajtórudak közvetítésével a (7) illetve (8) tengely körül futó (9) és (10) forgattyúkarok hozzák mozgásba. Az (1) munkahenger (11) szívó- és (12) nyomószelepeit a mótor a robbanó motoroknál szokásos módon vezérli. Az (.1) és (2) hengerek egyrészt a nagyobb keresztmetszetű (14), másrészt a kisebb' keresztmetszetű (18) csatornák útján közlekednek egymással, melyeket a (.1) vezérlőbütyök! által mozgatott (16) tolattyú időszakosan elzár. Ebben a tolattyúban két (17) és (19) nyílás van kiképezve, melyeknek egyike a (14), másika a (18) csatornáival korrespondeál. Ez utóbbi csatornába szolgál a (20) csővezeték, melybe a henger egyszeri robbanásának
