79277. lajstromszámú szabadalom • Tüzelési eljárás és berendezés lokomotiv- és lokomobilkazánok hatásfokának növelésére
— 2 — hető gázok és a bevezetett levegő keveredéséibe. A kazánhatásfok javításának főfeltétele az, hogy az éghető füstgázokat, melyek a jelenlegi tüzelőberendezéseknél a kéményen át haszontalanul eltávoznak, elégessük és hasznosítsuk, amit a levegőnek kellő mennyiségben és célszerű módon, kényszem 1 ozgásű an való bevezetésével érhetünk el. A jelenlegi rendszereknél a levegőt rostélyon át beszívatták, ami azonban hátrányos, mert minél több égési levegőhöz akarunk jutni, annál nagyobb légritkítást kell a tűz felett előállítani, ami maga után vonja a füstgázok sebességének fokozását, ez pedig a fentiek szerint a kazán hatásfokát rontja. Éghető gázelegy ily módon sohasem keletkezik, mert ha sikerülne is elegendő oxigéndús levegőt a rostélyon át a tüzelőtérbe bevezetni, az a füstgázokkal azok nagy sebessége miatt nem keveredhetnék. Ezen megfontolásokból kiindulva,' a találmány lényege abban áll, hogy úgy az égéshez, mint a termelt éghető gázok hasznosításához szükséges levegőmennyiséget az izzó szénrétegen keresztül a tűzszekrénybe befuvatjuk. Emellett a levegőnek az izzó szénréteg alá való befuvására gőzsugárfujtatókat alkalmazunk, úgy hogy nem tiszta levegőt, hanem gőz- és levegőkeveréket fuvatunk be. A hefuvandó gőz-levegőelegynél a különféle szénfajták szerint az arányt úgy kell megállapítani, hogy a gőz csak annyi legyen, amennyit az izzó szénréteg fel tud bontani anélkül, hogy a tűz lehűlne. Tudjuk azt, hogy a vízgőz izzó szénvrétegen keresztülfuvatva, vízgázzá bomlik fel a következő képlet szerint: C + H,0 = CO + II2 . A szénoxid (CO), ha, hozzá 2.39 térfogat levegőt adunk 0° hőmérsékleten köbméterenként 3055 kalóriát, a hidrogén (H2 ) pedig, ha hozzá 2.38 térfogat levegőt vezetünk, 0° hőmérsékleten 2561 kalóriát ad. Ezek a gázok tehát nagyon értékesek. Minthogy a levegőt gőzsugárfujtatóval vezetjük az izzó szénrétegen keresztül a tüzelőtérbe, tehát gőz- és. levegőkeverékkel dolgozunk, a kőszén elégetését ós elgázosítását egy időben islzabad (levegő) és kötött (gőz) oxigénnel végezzük. Ilyen vegyes el gázosítás alkalmával az égés alatt a füstgázokban a vízgáz igen értékes alkatrészként, szerepel, és pedig azért, mert két ós félszeres levegőmennyiség hozzávezetésével 1700 C° hőmérsékletű lángot ad, mely már a platina olvadáspontját1 (1775°) megközelíti. Ezen gáz segítségével a tűzszekrényben oly magas hőmérsékletet tarthatunk fenn, hogy abban az összes apró szénrészecskék elégnek, a szikraszórás megszűnik vagy a minimumra redukálódik és az ilyen magas hőfoknál a nehezebben gyuladó széngázok is lobbot vetnek, elégnek még akkor is, ha az elegy nem a legkedvezőbb. Az új eljárást követve, vastag meleg tüzet tartunk fenn, ami a, vékony tűznél előnyösei)!), mert utóbbinál a rostélyon beszívott levegő oxigénje a szénnel egyesülve széndioxidgázt (C02 ) ad, mely ha gyorsan el nem vezetjük, az égést hátráltatja. Ha a széndioxidgázokat izzó szénrétegen vezetjük keresztül, akkor azok szénoxiddá redukálódnak: C02 + C — 2CO. A szénoxid pedig igen értékes éghető gáz, mely igen magas hőfokot ad és hasznosítható. Világos, hogy vastag tűztartásnál az alsó szénrétegben keletkezett C02 gáz tovább a felsőbb magas hőfokú izzó szénrétegben CO-dá redukálódik és mint ilyen jut a tüzelőtérbe, ahol ismét széndioxiddá ég el, mely azonban mint végső égési termék már kifelé, a kéménybe halad. • A' levegőnek gőzsugárfujtat ókkal az izzó szénrétegen való keresztiilszállítása alig kerül valamibe, mert igaz ugyan, hogy minden gőz kg. körülbelül 630 kalóriába kerül, de ez a hőmennyiség majdnem teljesen vissziatérül, mert; ha 1 kg. 8080 kalóriás szénhez 3.8 kg. levegőt és 1 kg. vízgőzt vezetünk, akkor 5.42 m3 0°
