79217. lajstromszámú szabadalom • Közvetett világítóberendezés

- 3 — son át kijutva a lapos görbületü homorít felületre vetíttetnek ós pedig vagy köz­vetve az erős görbületü (6) domború tü­kör által vagy pedig ko/vetlenül. A su­garak innét vagy közvetve helytálló (10) reflektor (1. ábra), vagy mozgatható, szállítható és összecsukható (9) reflek­tor (3. ábra) segélyével vagy ezek nél­kül közvetlenül vetíttetnek a megvilágí­tandó térre, a helytálló vagy mozgat­ható felületre, tárgyra stb Különösen ama sugar&k terjednek bő­ségesen, melyeket az erősen görbületíi domború reflektor ver vissza. Azáltal, hogy a vékony (5) rudacská­kat elmozgatjuk és ilykép á fényforrás és a reflektor közei távolságot növeljük vagy csökkentjük, a fényintenzitást és a rifigarak terjedését módosíthatjuk. Ezeket a világítóberendezéseket ama is alkalmazhatjuk, hogy külső térségeket és jelző állomásokat megvilágítsunk, mely esetekben a megvilágítandó felüle­tek többnyire merőleges helyzetben van­nak elrendezve. Ezen találmány azonban ugyanúgy vízszintes helyzetü felületek megvilágítására is alkalmazható. Tekintettel arra, hogy a kívánt hatás elérésére a fényforrásnak lehető kis tá­volságra kell elhelyezve lennie a megvi­lágítandó felülettől, bizonyos esetekben magas elhelyezése folytán nehéiz a fény­forrás elérése. Igaz, hogy a felszerelés olyképen eszközölhető, hogy a fényfor­nás emelőszerkezet segélyével emelhető és sűlyeszthető, ez azonban nem hatásos, ha a fényforrásnak helyzetét a megvilá­gítandó felülethez vagy a fényforrás tokjához képest meg akarjuk váltolztatni. A találmány keretébe tartozik, hogy ez a fényforrástok összekötő rudak se­gélyével a megvilágítandó felülethez egészen közel van az utóbbival össze­kötve és hogy a fényforrás (lámpa)-tok húzószerkezetét arra használjuk fel, hogy ennek a toknak elmozdításával a fényforrást elérjük. A rajz 4. és 8. ábrái a találmány eme részé­nek szemafórkai megvilágítására való példaképpeni fogaaatositási alakját tün­teti fel és pedig a 4. ábra oldalnézetben és az 5. ábra elölnézetben. A berendezés a (12) jelző állványból áll, mely a (13) szemafórkarral van el­látva. A (13) szemafórkar megvilágítá­sára a kartól bizonyos távolságra (14) fényforrás vagy más hasonló van elren­dezve a két (15 és 15') vezetékdrót kö­zött, melyek mentén a fényforrás a (16) húzószerkezet, ill. (17) drót segélyével fel­le mozgatható. A (15) és (15') vezeték­drótok a (12) állvánnyal (18) csuklós ru­dak útján vannak összekötve. A (15 és 15') vezetékek felső vége a fényforrás tokjához van, erősítve, mely utóbbi a (19) keretből, a mozgathatóan elrende­zett (20) összekötőrudakból és a (21) ke­retből áll, melynek alaó vége a jelzőáll­ványhoz erősített (22) kerettel áll csuk­lós összeköttetésben. A 4. ábrán feltüntetett helyzetben a (21) keret a (22) kerettel a rajzon fel nem tüntetett kampó segélyével lehet összetartva, mely a talajról ugyancsak fel nem tüntetett kötél segélyével kiiktat­ható, úgy hogy a (21) keret ekkor (22) alsó csuklóvége körül lefordulhat. A rajzon feltüntetett helyzetben, a (14) fényforrást a (iő és 15') vezetékek mentén a (16) húzószerkev.et és (17) drót segélyével fel-le csúsztathatjuk, mi­mellett a fényforrás tokjának helyzete egyébként nem változik, mivel a (21) ke­ret a (22) kerettel össze van erősítve. Ha a fényforrás tokját a megvilágí­tandó felület közelében álló egyén ha­táskörébe akarjuk hozni, úgy a (21) és (22) keretek közötti összeköttetést tet­szőleges módon megoldjuk. A tok ekkor lefelé való irányban elforoghat és erre a (16) húzószerkezetet használhatjuk fel. Mert, ha ezt oly értelemben engedjük elforogni, mintha a világító forrás le­sűlyesztését kívánnék elérni, a tok a 4. ábrán pontozva jelzett helyzetet fog­lalja el, mimellett a vele összekötött ré-

Next

/
Thumbnails
Contents