79027. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faanyagokból és faanyagkompozíciókból való tárgyak előállítására

Megjelent 1922. évi augusztus b.ó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jjjjp SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79027. szám. VII/c. OSZTÁLY. Eljárás faanyagból és faanyag kompozíciókból való tárgyak előállítására. JIROTKA BOHUMIL MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1914 március hó 19-ike. Jelen találmány tárgyát eljárás képezi faanyagból való tárgyak előállítására, mely azáltal tűnik ki, hogy a faanyag formába való bevitele előtt a fölös víztől annyira megfoszttatik, hogy kézzel való összenyomás után azután nyitott kézben összefüggő tömeget nem képez, majcl kézzel simított egyes darabokban a formába visszük, melyek ott veregetésszerű megmunkálással összefüggő tömeggé egyesíttetnek. A nedves faanyag tudvalevőleg nem képez összefüggő gyú rható tömeget, hanem egyes rostokból áll, melyek között levegő ós vízirészecskék vannak. Ha ilyen tömeget a formába akként viszünk be, amint azt agyaggal tenni szokás, akkor az alakdarab felülete nem képez összefüggő felületet, hanem a sima felületen szivacsszerű hibláls helyek mutatkoznak, melyek utólag nem távolíthatók el. Ha azonban ezen hibás helyeket nagyobb nyomással pld. hidraulikus sajtolás útján megszüntetni akarnók, akkor eltekintve az eljárás bonyodalmasságától annyi, vizet kellene a tömegtől elvonni, hogy később szilárd összefüggést már nem mutatna, hanem lafea szövet Marad vissza1

, mely majdnem! szétesik. A tömeg többé faanyagnak már nem mondható, hanem összesajtolt vattához mutat nagy hasonlatosságot, míg a fajjellegét teljesen elveszítette. Üzen hátrányok elhárítására feltétlenül szükséges, hogy a tömeget a formiába való dobás előtt a felületen, inelv a kész .alakdarabnál! a mellső oldalt képezii, vieregetiéisislzeírű kezeléssel annyira megmunkáljuk, hogy az egyes rostok egymással összekötődjenek és léghelyeket ne mutassanak. Ezen eljárás szerint faanyagból tárgyakat állíthatunk elő, melyek azonban a fa szilárdságlát, keménységét é-s egyéb tulajdonságát hátrányainak kiküszöbölése mellett, milyen a könnyű hasíthatóság, megtartják. Ezen oknál fogva nem szabad a faanyagból túlságosan sok vizet elvonni, mert ezáltal az úgynevezett természetes nedvességű faanyagból kisajolt vízzel egyszersmind a fának kérgei és nedvei pld. gyantái veszendőbe míennek, ugy hogy a maradék a fának csak üres száraz rostjait tartalmazza, melyeiknek egymással szoros összefüggése nincs. A jelen eljárásnál az anyag tulajdonsága hozza magával, hogy egy még ily sima formába való hozatal által és még oly nagy nyomás mellett sem kaphatunk