79027. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faanyagokból és faanyagkompozíciókból való tárgyak előállítására

sima felületet. Magától értetődik, hogy fejek, mellszobrok, domborművek és effélék, valamint használati tárgyak is hézagos felülettel hasznavehetetlenek. A találmány Szerinti eljárással a sima felület problémája meg van oldva. A tömeget nem egészben visszük a formába, ha-Enem részekben vajgyis többe, kevésbbé nagy darabokban, mi mellett ezen részeknek azon felülete, mely a formafelület felé esik, előzőleg simítva lesz. Ezen simítás pld. azáltal létesítendő, hogy a kis mennyiségű faanyagot kézzel vagy sima tárggyal való megveregetés által megmunkáljuk. Azf előzőleg nagy pórussal bíró felület, mely repedéseket és lyukakat is mutat, erre teljesen sima lesz. Az így simított részmennyiségek legcélszerűbben a formába vettetnek. A faanyagnak a formákba nagy nyomás mellett egyszerű betöltése által oly alakdarabokat kapunk, melyeknek felülete szfálmos hézagot, repedést és hasadást, valamint lyukakat mutat. . Természetes, hogy a leírt eljárás nemcsak tiszta faanyag, hanem kompozitio számára is alkalmazható. Fenti eljárás szerint előállított tárgyak szárítása alkalmával némi nehézség mutatkozik abban, hogy az alakdarabokat gyorsan slzárítsuk, még pedig akképen, hogy félre ne húzódjanak, el ne görbüljenek, össze ne folyjanak, vagy jelentékenyen össze ne zsúgorodjanak. Ezen hátrányt következő kezeléssel háríthatjuk el: Ha a fémformák belső felületét egyes darabokban bedobott ós veregetésszerű megmunkálás 'által összefüggő réteggé összekötött faanyagg'al bevonjuk, majd nedves tömeget teszünk bele, tetszőleges alakú, előnyösen az alak darab alakjához illő jól szárított töltődarabot s'zorítunk hozzá, mely a nyomás következtében a felszálló folyadékot magába veszi és tovább vezeti. Ezjáltal az említett töltőtestet körülvevő nedves faanyag, illetve a bevonat sokkal gyorsabban szárad, míg ezen bevonat saját beszáradása folytán a magot bezárja és szorosan tartja. Ily módon már telt és gyorsan száradó faanyagtárgyakat nyerünk. Ha azonban ezen száradást még jobban gyorsítani akarjuk, akkor az alakdarabokat lyukacsos, erősen szívó anyagból pld. faanyagból, magnéziából, kovasavból és hasonlóból készített lemezre tesszük, mely a nedvességet felszívja és az alakdarab felfekvési felületén kivül elgőzölög. Ennek folytán az alakdarab felülete gyorsan lesz kemény és sima. Babafejek és más lapos oldallal nem bíró alakok készítésénél, melyeket szárítás végett nem sízabad félretennünk, ezen alakdarabokat lyukacsos anyagból álló csapokra húzzuk, melyeket beledugunk illetve beleverünk úgy, hogy ezek a test belsejéből a folyadékot kiszívják és azonkívül elgőzölögtetik. A csapok előnyösen függélyesen állanak. Hogy ezen csapok elgőzölögtető felületét növeljük', süveggel látjuk el, mely az alakdarabnak alsó részét képezi, mi mellett az alakdarab a süvegre fekszik, mely a folyadékot sizintén elvonja. Teljesen közömbös, hogy a nedves faanyagból képezett tárgyaknál, középső nyílásba egy töltőtest helyébe kovasavat vagy gipszet töltünk. Ezen utóbbi különösen a felszívott nedvesség által kemény és szilárd lesz, miközben hőt fejleszt, mely az alakdarabnak még gyorsabb száradásához szintén hozzájárul. Hogy a faanyagból való tárgyaknak lehetőleg zománcszerű sima felületet adjunk, a következő eljárást követjük: A faanyagból előállított tárgyra festéket előnyösen olaj festéket viszünk fel és mielőtt megkeményednék, az újjal vagy vadállati bőr, vagy hasonló darabkával megsimítjuk. A faanyag azonban aképpen is készíthető, hogy vékony felületrétegét eltávolítjuk és csak aztán viszszük rá azi ol a j festéket, melyet most már lágy bőrdarabkával vagy lágy gummilappal vagy újjal jól simítani lehet, miközben lassan, beszárad. Ezen simítást még a festék megkeményedése előtt kell