79011. lajstromszámú szabadalom • Gép csatornák, különösen trapez keresztmetszetű csatornák és más effélék számára

hozható kapcsolatba. Ezen utóbbi kúpkerekek a (8) főtengelynek említett hosszú (38) ékvezetékével kapcsolódnak. A (39, 40) kúpkerekek agyai a kettős kózös (42) ágyazókengyellel állanak összeköttetésben, amelynek a (7)) végei a közös (78) rúddal vannak szilárdan összekötve, mely a (76) csapágyon elrendezett, vagy az (55) bakkal más módon összeköttetésben álló (79) tömbnek a (8) főtengellyel párhuzamos (fel nem tüntetett) furatában jobbra vagy balra csúsztatható. Ezen célból a (42) ágyazókengyelnek (80) középső része a (43) csappal van ellátva,, mely (a.z 5. ábrán a (41) kúpkerékkel együtt a középállásban feltüntetett) (45) kapcsolóemeltyűnek (44) hasítékával kapcsolódik. Ezen kétkarú (45) kapcsolóemeltyű az említett (79) tömbön van (46) csap körül forgathatóan ágyazva és szabad végén a (49) kézifogantyúval (4. ábra) van ellátva. A kapcsolóemeltyű 46) forgáscsapja és (49) fogantyúja közötti részen, a beállított helyzet rögzítésére szolgáló tetszőleges elemmel, (pl. a fel nem tüntetett) rúgó hatása alatt álló (47) csappanó pecekkel (5. ábrái) van ellátva, melynek alsó vége a (79) tömbön kiképezett, három (48) lyukkal kapcsolódhaták (melyek közül az 5. ábrán csak a két szélső lyuk látható, míg a középső lyukat az abban rögzített kapcsolóemeltyű éppen elfödi). A középső lyuk a (41) kúpkerék feltüntetett középállásának, tehát a nyugalmi helyzetnek, a két szélső lyuk pedig a (39) kúpkerékkel, illetve (40) kúpkerékkel való kapcsolódásnak, vagyis az (55) bak jobbirányú hajtásának vagy balirányú visszahajtásának felel meg. A (41) kúpkerék bármelyik irányú hajtása közben a (74) fogaskerék folytonosan forog ugyan, de e kerék foghijjás kiképzése folytán az (55) bak csak lépésenként mozog el, ami altként van megszabva, hogy az (55) bak elmozgásának pillanatnyi szünete a szerszám le- és felfelé irányuló löketének felel meg, míg a (74) kerék egy-egy fogának bekapcsolódása és ezzel az (55) baknak egy-egy szerszámszélességgel (vagyis leválasztandó elemi talaj rész-széitességgel) való tovamozgatása a szerszám minden felfelé irányuló löketének, vagyis a talajból való minden visszahuzásának végén következik be és azalatt megy végjbe, mialatt a szerszám üresen mozog ismét a talaj felé; a talaj elérésének pillanatában az ((55) bak ismét átmenetileg megáll. Minthogy a (74) fogaskerék a maga hajtása közben lépésenkint a (72) fogasrudon legördül és minthogy a (39), illetve (40) kúpkerék (42) kengyel és a vele kapcsolt részek folytán az (5) bakkal összeköttetésben áll, ennélfogva a (41) kúpkerék, ha azi egyszer az egyik vagy másik irányú forgatásra be van kapcsolva, az (55) bak tovamozgasa mellett a (39), illetve (40) kúpkerékkel, amelyek e közben a (38) ékvezetéken csúsznak, kapcsolásban marad. Az (55) bak lépésenként! tovamozgására természetesen nemcsak a (74) és (72) részek alkalmazhatók (melyek aiz ily gép használatának körülményei között gyakorlati okokból célszerűnek mutatkoznak), hanem arra a célra hosszú csavarorsót és kilincsművel kapcsolatos, az (55) halkkal forgathatóan összekötött csavaranyát is használhatunk, stb. A tulajdonképpeni lépésenkénti időszakos mozgatást a 7. ábra kapcsán már ismertetett kilincses lengőemeltyűvel lényegileg azonos szerkezet segélyével is foganatosíthatjuk. A szerszámnak a 3., 4. és 5. ábrák kapcsán ismertetett excenteres hajtószerkezete természetesen állandó nagyságú löketet ad, mely megszabja a kimunkálandó csaitornaszelvény egyes (2) rétegeinek (8. ábra) magasságát. Világos azonban, hogy amtnt egy réteg elkészült, a szer száminak ugyanazt a löketet mélyebb nívótól kezdve kell megtennie, mely célra a szerszám minden egyes réteg elkészülte után megfelelően -mélyebbre állítandó. Ezen célból az (51) szerszámnyélnek egy része (84) csavarorsó gyanánt van kiképezve (3. és 4. ábrák), mely az (52) szerszámtartó felső (85) toldatában kiképezett csavarmenetekkel, illtetve a (86) kézikerék (87) agyát alkotó csavaranyával kapcsolódik. Ha a (86) kézikerekeket megfelelően elforgatjuk, úgy a (84) csavarorsó és ezzel az (50) szerszám megfelelő darabbal sülyed, illetve emelkedik. Igen széles csatorna vagy kivágás esetén a csatornaszelvény kimunkálására egynél több (50) szerszámot alkalmazhatunk, amelyeket akként hajthatunk, hogy azok a csatorna széleitől annak közepe felé, egymás felé haladnak és azután ismét a csatorna szélei felé halaidva egymástól távolódnak. Bizonyos keményebb talajfajták megmunkálásánál kivánt esetben a szerszámnak az említett mozgásokon kívül függélyes tengelye körüli bizonyos szöggel való elforduló mozgást is kölcsönözhetünk^ mely célból az (52) szerszámtartótokot hengeresen képezhetjük ki és pl. oldalt kinyúló vízszintes csappal láthatjuk el, mely az (55) baknak az esetben hengeralakú belső falának kiképezett oly horonnyal kapcsolódik, melynek felső része függélyes egyenes alakú, alsó végén pedig, mely a szerszámlöket alsó végének felel meg, megfelelő görbületi vezetékbe megy át, úgy hogy a szerszám löketének végén, kényszermozgásúan elcsavarodik. A leszelt talajrés.zek eltávolítására, amelyek a csatorna fenekén gyűlnek össze, a bevezetésben említett módon/ kettős láncos vederművet alkalmazunk, mely az 1. és 2. ábrákon vázlatosan van szemléltetve, ahol is a baloldali vedermű (88)-cal, a jobboldali pedig (89)-cel van jelölve. A kettős vederművet a (13) kocsira felszerelt állványzat hordja, mely mindenekelőft a (90) oszlopból áll, mely a (91) csavaros feszítőhüvelyekkel ellátott és a (13) kocsi szélein lehorgonyzott (92) vonórudak vagy más effélék rendszere segélyével van merevítve. A (90)