78821. lajstromszámú szabadalom • Fúróeszköz függélyes fúrólyukak előállítására

— 2 .— a fúrórudazatra. A véső ferde élétől és a súlyrúdnak a mérőeszköz fölvételére szolgáló további furatától eltekintve e részek nem különböznek lényegesen az öblítőforráshoz használt ismert eszközöktől. Mikép ezeknél, úgy itt is gondoskodnunk kell arról, hogy az öblítőfolyadék az üreges fúrórudazat, valamint a z üreges súlyrúdon ál a vésőig hatoljon, amint azt a vonalkázva berajzolt (x) nyilak jelzik. Az (1) súlyrúd üreges belsejében az adókészüléknek — röviden csak adónak nevezzük — köröskörül zárt külső (4) köpenycsöve mereven, ebben pedig az adónak belső (5) köpenycsöve hosszirányban eltolhatóan van a (6) és a (7) rúgóütközők közé ágyazva, míg máskülönben a súlyrúd forgásában és hajtásában résztvenni kényszerül. Evégből a külső (4) köpenycsövön a (8) vezetőorr van elrendezve. Az adóban a (9) erőforrás, akkumulálqrballéria elektromotorral vagy rúgóérővet működtetett járómű, vagy más efféle van elrendezve. A leírt kiviteli példában elektromos (9) erőforrást tételeztünk föl, mély a (10) hajtócsavart működteti; e csavarba a (11) csavarkerék kapcsolódik, melynek (ll')-nél ágyazott tengelye a (12) fogaskereket hordja. A (11) csavarkerék fölülele négy, körben elrem dezett (13) pecekkel van ellátva, melyek a 3. ábrán berajzolt nyíl irányában való forgáskor a (15) kalapács (14) orrával egymásután érintkezésbe jönnek; ez a kalapács a (15') helyen eltolhatóan ágyazottba (Ifi) rúgó hatása alatt álló csaj) alakját mutatja. A (14) orrhoz ütköző (13) peckek e kalapácsot — a (16) rúgó hatásával szemben — aránylag hosszú úton magukkal viszik s aztán ismét szabadonbocsátják, úgy hogy a kalapács ekkor (15") fejével a belső (5) köpenveső faía felé szökik. Minthogy a (13) peckek száma négy, úgy a (11) kerék egyszeri körülforgása közben a (15) kalapács négy ütést mér a falra. A (11) csavarkerék tengelyén ülő (12) fogaskerék a (17) fogaskerékkel áll kapcsolatban, amely a (18) csavarorsónak (18') tengelyén ül. Ez a csavarorsó' szétbontható kapcsolatban áll a (19') vezetékekben eltolhatóan ágyazott (19) szánnal, s az utóbbival való kapcsolatát a (20) rúgó halasa alatt álló szánnak (19") íélanyája létesíti. Ha a (18) csavarorsó forog és a (19") félanyával kapcsolatban van, akkor a (19) szán a (20) rúgó hatása ellen a 2. ábrán balfelé eltolatik. A (19) szánon a (21) villamoskontakttis van elrendezve, melynek célját később magyarázzuk meg. A' (18) csavarorsó tengelye lengethetően van ágyazva; a (22) helyen golyóalakja van s itt a (22') golyós csapágyban nyugszik, szabad végén pedig szintén golyószerű (23) vastagodással van ellátva. Ez utóbbi (23) golyó az eltolhatóan ágyazott (24) nyomópecek kivágásában fekszik, úgy hogy ezen nyomópecek lefelé menetekor, a lengelyvég a (23) golyó révén lefelé nyomatik, amidőír a (19) szánnak (19") félanyáját a (18) csavarorsó' szabadom engedi s a (20) rúgó nyomása a (19) szánt ismét a kiindulóheivzelbe viszi vissza. A (12) és (17) fogaskerekek oly mélyen vannak bevágva, hogy még a (18') tengely kitérésekor is kapcsolatban maradnak. A (24) nyomópeckcn kétfelől (24') pálcák vannak megerősítve, melyeken a (27) és a (28) tekercsrugók ülnek. A (27) tekercsrúgóra az aránylag nehéz s a (26) hengerben vezeteti (25) dugattyú támaszkodik. A (28) rúgó a (28') alátéten fekszik föl; a (25) dugattyú a (25') üreges térrel van ellátva, melybe a (24') pálca behatol, ha a dugattyú a (27) rúgót összenyomva lefelé mozog. A (25') üreges tér fölső végét a rúgónvomás alatt álló (30) visszacsapószelep zárja, mely a (25) dugattyú lefelémozgásánál nyílik, a dugattyú fölfeléniozgásakor pedig zárul. A nyoijiás kiegyenlítése ekkor csupán a szelepnek vékony, a fajzon föl nem tüntetett furata útján lehetséges. A (25) dugattyún és (26) hengerén két (26') konzol van megerősítve, melyek a (29) villáúiosk'ontaktusnak egy-egy részét tartják. A kontaktus zárva van, ha a (25) dugattyú a 2. ábrán feltüntetett fölső helyzetében van, ellenben megszakad, mihelyt a dugattyú lefelé kezd mozogni. Végül a belső köpenycső (31*) tartófüleiben - a nehéz (31) inga függ, amelynek kitérését az (5) köpcnycső belső tere felé (a 2. ábrán balra) a (32) ütköző, jobbra pedig a (32') ütköző határolja. 1 iz az inga a (19) szánon már említett (21) kontaktusnak ellenkontaktusát hordja. Az a körülmény, vájjon ez a kontaktus nyitva vagy zárva vau-e, egyrészt a (31) inga állásától, másrészt a (19) szán helyzetétől függ. A (21) és (29) villamoskontaktusok a (9) erőforrás üzemi áramkörébe vannak bekapcsolva, mely a (10) csavart hajtja. Amint a 4. ábráról látjuk, mindkét kontaktus ebben az áramkörben egymás mögé sorba van kapcsolva. Az áramkör tehát megszakad és a motor megáll, ha e kontaktusoknak csupán egyike is szétkapesoltatik; hogy ez miképen s mily körülmények között történik, ezt. most már az egész működési móddal együtt- magyarázzuk meg. fia a fúróvésővel ütést mértünk, úgy azon pillanatban, amelyben a véső leüt és a súlyrúd nyugalomba jő, a (25) dugattyú eleven erejénél fogva még tovább folytatja lefelé való menetét, miközben a megfelelően méretezett (27) és (28> rugókat összenyomja. Ezáltal a (24) nyomópecek lefelé tolatik, minek megfelelően a (18) csavarorsó (18') tengelye a (22) golyó mint forgásponl körül1 annyira lefelé lendíttctik, hogy a csavarorsó a (19") félanyából kikapcsoltatik. A (19) szán tehát ekkor már nem tolódnék el. Eközben a (25) dugattyú lcfelémozgása folytán a (29) kontaktus is megszakad, úgy hogy a (9),