78746. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szabályozószerkezet légi járművek mótorjaihoz változó külső légnyomás esetére

2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint. A 3. ábra egy másik foganatosítási alak hossz­metszete és részben oldalnézete. Az 1. és 2. ábrák szerinti foganatosítási alak­nál, ahol is a sűrítési nyomás a szelepvezérmtí beállítására használjuk fel, az önműködő szabá­lyozó készülék két különállóan beépített, de egy­mással együtt működő főrészből és pedig az (A) membrántokból és a (B)-vel jelölt nyomás­kiegyenlítő, illetve nyomástvivő szelepszerve­zetből áll. E két (A—B) főrész egymással a vékony (c) cső uíján van összekötve, azonkívül az előbbi (A) rész az alább ismertetendő módon a motor­nak szabályozandó szervével, jelen példában az (u) szelepvezérművel, az utóbbi (B) rész pedig a mótor egyik (e) hengerének (f) sűrítési teré­vel áll összeköttetésben. Az (A) membránok két (g) és (h) részből áll, melyek az (m) membrán­lapot fogják közre, melynek egyik oldalára ál­landóan az (i) tekercsrugónak feszítőereje, az (a) nyílások utján hozzáférő küilevegő nyo­mása, másik oldalára pedig a mindenkori sűrí­tési nyomás hat. Az (m) membránlap közepéhez a (k) mozgatórűd van kapcsolva, mely annak mozgását követi. A (k) rúd körül célszerűen golyós csapágyak közbeiktatásával, az (u') hüvely forgatható, mely az (u) szelepvezérlő tengelynek a szokásos mó­don a mótortengely felől való hajtására szol­gáló (b, b) kúpkerekek egyikének (d) agyával kapcsolódik és pedig magasmenetű, azaz nem önzáró (11) csavarmenetek révén úgy, hogy a (k) rúd eltolása alkalmával az (u') hüvely a (b) kúpkerékpár forgása, tehát a vezérmü járása közben eltolódik és el is fordul. Az (ul ) hüvely az (u') tengellyel ennek (12) bordái és az ezekkel kapcsolódó (az (u) hüvelyben kiképezett) hor­nyok révén eltólhatóan, de viszonylag el nem forgathatóan akként van összekötve, hogy a (k) rúd eltolása alkalmával az (eltolódó és elforgó) (ul ) hüvely az (u) tengelyhez képest jobbra vagy balra tolódik és egyúttal az (u) tengelyt eltolás nélkül magával forgatja, azaz a szükséges mér­tékben elállítja. A nyomástvivő (B) szelepszerkezet első sor­ban az (a) szelepből áll, melyet az (r) tekercs­rúgó feszítőereje tart zárva és melynek megnyi­tására az (u) vezérlőtengellyel kapcsolt külön­leges (t) bütyök szolgál. A (t) bütyök az (s) szelepnek (sl) szeleporsójára hat. A (v) nyomás­kiegyenlítő szelepház a mótor sűrítési (f) kam­rájához közel az (e) mótorhengerre van erő­sítve. A nyomáskiegyenlítő (v) szelepházban el­helyezett kúpos hegyű (o2) csavar az (ol) köz­lekedő csatorna keresztmetszetének változtatá­sára szolgál, melynek az a rendeltetése, hogy a nyomás kiegyenlítésekor esetleg fellépő lökése­ket elhárítsa, fékezze. Kisebb csatornakereszt­metszet mellett a nyomáskiegyenlítés lassabban megy végbe. A jobboldali (h) membrántokrészen annak belső terével közlekedő (n) feszmérőt (manóméiért) alkalmazunk a sűrítési nyomás ellenőrzésére, valamint az (o2) lökhárító csavar megfelelő beállítása végett, míg a (p) golyós biztosító szelep a túlnyomás elleni biztosításra szolgál. A példaképen feltüntetett szerkezet működési módja a következő: A mótor működése közben jelen esetben a gyújtás pillanata előtt, vagyis amikor a sűrítési nyomás a legnagyobb mértéket érte el, a különleges (t) bütyök, a mótor főten­gelyének minden második fordulatában az (s) nyomáskiegyenlítő szelepet rövid időre egyszer megnyitja és bezáródni engedi. Ekkor a henger (f) sűrítési tere s a membrán (z) tere között uralkodó nyomás a (c) összekötő csövön keresz­tül kiegyenlítődik. A sűrítési nyomás az (m) membrán egész felületére az (i) tekercsrugó ellen hat. Ha az (e) hengerben a sűrítési nyomás változik (nagyobbodik vagy kisebbedik) akkor az (m) membrán és a vele kapcsolt (k) mozgató­rűd helyzetében változás áll be, amelyet egyik esetben a nagyobbodó sűrítési nyomás, a másik esetben pedig, ha t. i. a sűrítési nyomás kiseb­bedik, az (i) tekercsrugó feszítőereje idéz elő. Az (m) membrán és a (k) mozgató rúd egyik vagy másik irányú mozgása megszűnik, ha a sűrítési nyomás révén az (m) membránra gya­korolt össznyoimás az (i) tekercsrugó erejével és a külső légnyomással egyensúlyba jön. Mi­helyt tehát a sűrítési nyomás növekedik, a (k) mozgató rúd balirányú mozgást vesz fel, ha pedig csökken a sűrítési nyomás, úgy jobbirányu moz­gás következik be. Mindkét esetben a mótor tel­jesítményének szükséges mértékű önműködő szabályozását érjük el, Világos, hogy a szabályozó szerv működteté­sére nemcsak a jelen példa szerinti legnagyobb mértékű nyomás használható fel, hanem az a dugattyú bármely e célra legalkalmasabb állá­sában vett nyomás hatása alatt állhat. A 3. ábrában feltüntetett foganatosítási alak az előbbitől csupán abban tér el, hogy a (k) mozgatórúd nem a vezértengelyre, hanem a (g) gázosító (karburátor) berendezésének valamely szervére, jelen esetben a (j) emeltyű révén a gázosítónál a szokásos módon alkalmazott (f) foitó, illetve elzáró szelepre hat; €zen célból a (j) emeltyű az (f) szelep tengelyére van felerő­sítve. A (j) emeltyű (L) rúd révén a szokásos rögzíthető (K) szabályozó kéziemeltyűvel van összekötve, mimellett a (k, j), illetve (j, K) ré­szek közé megfelelő utánengedő kapcsolatok (pld. egymáshoz képest megfelelően megft'álasz-

Next

/
Thumbnails
Contents