78746. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szabályozószerkezet légi járművek mótorjaihoz változó külső légnyomás esetére

2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint. A 3. ábra egy másik foganatosítási alak hosszmetszete és részben oldalnézete. Az 1. és 2. ábrák szerinti foganatosítási alaknál, ahol is a sűrítési nyomás a szelepvezérmtí beállítására használjuk fel, az önműködő szabályozó készülék két különállóan beépített, de egymással együtt működő főrészből és pedig az (A) membrántokból és a (B)-vel jelölt nyomáskiegyenlítő, illetve nyomástvivő szelepszervezetből áll. E két (A—B) főrész egymással a vékony (c) cső uíján van összekötve, azonkívül az előbbi (A) rész az alább ismertetendő módon a motornak szabályozandó szervével, jelen példában az (u) szelepvezérművel, az utóbbi (B) rész pedig a mótor egyik (e) hengerének (f) sűrítési terével áll összeköttetésben. Az (A) membránok két (g) és (h) részből áll, melyek az (m) membránlapot fogják közre, melynek egyik oldalára állandóan az (i) tekercsrugónak feszítőereje, az (a) nyílások utján hozzáférő küilevegő nyomása, másik oldalára pedig a mindenkori sűrítési nyomás hat. Az (m) membránlap közepéhez a (k) mozgatórűd van kapcsolva, mely annak mozgását követi. A (k) rúd körül célszerűen golyós csapágyak közbeiktatásával, az (u') hüvely forgatható, mely az (u) szelepvezérlő tengelynek a szokásos módon a mótortengely felől való hajtására szolgáló (b, b) kúpkerekek egyikének (d) agyával kapcsolódik és pedig magasmenetű, azaz nem önzáró (11) csavarmenetek révén úgy, hogy a (k) rúd eltolása alkalmával az (u') hüvely a (b) kúpkerékpár forgása, tehát a vezérmü járása közben eltolódik és el is fordul. Az (ul

) hüvely az (u') tengellyel ennek (12) bordái és az ezekkel kapcsolódó (az (u) hüvelyben kiképezett) hornyok révén eltólhatóan, de viszonylag el nem forgathatóan akként van összekötve, hogy a (k) rúd eltolása alkalmával az (eltolódó és elforgó) (ul

) hüvely az (u) tengelyhez képest jobbra vagy balra tolódik és egyúttal az (u) tengelyt eltolás nélkül magával forgatja, azaz a szükséges mértékben elállítja. A nyomástvivő (B) szelepszerkezet első sorban az (a) szelepből áll, melyet az (r) tekercsrúgó feszítőereje tart zárva és melynek megnyitására az (u) vezérlőtengellyel kapcsolt különleges (t) bütyök szolgál. A (t) bütyök az (s) szelepnek (sl) szeleporsójára hat. A (v) nyomáskiegyenlítő szelepház a mótor sűrítési (f) kamrájához közel az (e) mótorhengerre van erősítve. A nyomáskiegyenlítő (v) szelepházban elhelyezett kúpos hegyű (o2) csavar az (ol) közlekedő csatorna keresztmetszetének változtatására szolgál, melynek az a rendeltetése, hogy a nyomás kiegyenlítésekor esetleg fellépő lökéseket elhárítsa, fékezze. Kisebb csatornakeresztmetszet mellett a nyomáskiegyenlítés lassabban megy végbe. A jobboldali (h) membrántokrészen annak belső terével közlekedő (n) feszmérőt (manóméiért) alkalmazunk a sűrítési nyomás ellenőrzésére, valamint az (o2) lökhárító csavar megfelelő beállítása végett, míg a (p) golyós biztosító szelep a túlnyomás elleni biztosításra szolgál. A példaképen feltüntetett szerkezet működési módja a következő: A mótor működése közben jelen esetben a gyújtás pillanata előtt, vagyis amikor a sűrítési nyomás a legnagyobb mértéket érte el, a különleges (t) bütyök, a mótor főtengelyének minden második fordulatában az (s) nyomáskiegyenlítő szelepet rövid időre egyszer megnyitja és bezáródni engedi. Ekkor a henger (f) sűrítési tere s a membrán (z) tere között uralkodó nyomás a (c) összekötő csövön keresztül kiegyenlítődik. A sűrítési nyomás az (m) membrán egész felületére az (i) tekercsrugó ellen hat. Ha az (e) hengerben a sűrítési nyomás változik (nagyobbodik vagy kisebbedik) akkor az (m) membrán és a vele kapcsolt (k) mozgatórűd helyzetében változás áll be, amelyet egyik esetben a nagyobbodó sűrítési nyomás, a másik esetben pedig, ha t. i. a sűrítési nyomás kisebbedik, az (i) tekercsrugó feszítőereje idéz elő. Az (m) membrán és a (k) mozgató rúd egyik vagy másik irányú mozgása megszűnik, ha a sűrítési nyomás révén az (m) membránra gyakorolt össznyoimás az (i) tekercsrugó erejével és a külső légnyomással egyensúlyba jön. Mihelyt tehát a sűrítési nyomás növekedik, a

(k) mozgató rúd balirányú mozgást vesz fel, ha pedig csökken a sűrítési nyomás, úgy jobbirányu mozgás következik be. Mindkét esetben a mótor teljesítményének szükséges mértékű önműködő szabályozását érjük el, Világos, hogy a szabályozó szerv működtetésére nemcsak a jelen példa szerinti legnagyobb mértékű nyomás használható fel, hanem az a dugattyú bármely e célra legalkalmasabb állásában vett nyomás hatása alatt állhat. A 3. ábrában feltüntetett foganatosítási alak az előbbitől csupán abban tér el, hogy a (k) mozgatórúd nem a vezértengelyre, hanem a (g) gázosító (karburátor) berendezésének valamely szervére, jelen esetben a (j) emeltyű révén a gázosítónál a szokásos módon alkalmazott (f) foitó, illetve elzáró szelepre hat; €zen célból a (j) emeltyű az (f) szelep tengelyére van felerősítve. A (j) emeltyű (L) rúd révén a szokásos rögzíthető (K) szabályozó kéziemeltyűvel van összekötve, mimellett a (k, j), illetve (j, K) részek közé megfelelő utánengedő kapcsolatok (pld. egymáshoz képest megfelelően megft'álasz-