78745. lajstromszámú szabadalom • Légi járművek lelövetésére összes tüzérségi adatokat szolgáltató mérő- és vezénylőkészülék

(5G) kettős mutató külső mutatójával a (86) lőtabelláról a többi tüzérségi elemeket olvashatjuk le. A berendezés áll: a (17) körsinen a (21) görgők által könnyen elfordítható (89) körgyűrű alakú szerkezetből (4. ábra). Ezen gyűrűszerkezet a (87) aluminiumöntvényt átfogó híddal van merevítve, mely átfogó két szélén elhelyezett (a, b) csuklókon a (93) félkör mozgatható a vízszintes síkból a függőlegesbe. A (93) félkör tehát az (a— b) egyenes körül forgatható, ezen egyenes pedig keresztülmegy a (17) körsinen képzelt középvonalon. A (93) félkör a (84) vonalzó által a (94) excentrikus tengelynyúlványon keresztül merevítve van. A (84) vonalzó egy képzelt egyenessel párhuzamos, mely egyenes az (a, b) egyenesre merőleges és azt felezi, azaz szintén ott nem levő képzelt (e) középponton megy keresztül. A (84) vonalzóval párhuzamosan helyezkedik el a (86) grafikus lőtabella, mely egyik végénél fogva a (87) átfogóhoz, másik végénél pedig a (89) körgyűrűhöz van erősítve. Ezen tabella még a függélyes síkjában háromféle irányban kissé eltolható, vagy pedig a szelvényekre vágotl tabella minden szelvénye egymástól függetlenül kissé eltolható, illetve leállítható, mely eltolás lehetővé leszi, hogy a lövéseknél észlelt időjárás okozta eltéréseket korrigáljuk. A szerkezethez tartozik továbbá a (95) vonalzó, melynek egyik végére a (92) szög beosztással ellátott körív van erősítve, mely körív középpontja a (c) pont. Ezen vonalzó a (38) központosítószerkezet segítségével a* (e) pont körül oly módon foroghat, hogy a (92) körív éle minden helyzetben merőleges legyen a (90) körív élére. Ezen vonalzó bármilyen elhelyezkedésnél mindig párhuzamos a (c) és (Y) pontokon keresztül haladó egyenessel. A szerkezet működése a következő : (I. ábra) Ha az (X) pont mozgást végez, akkor a (84) vonalzónál fogva, a (93) körívre gyakorolt nyomás folytán az egész gyűrűs szerkezet, a (17) körsinen a (91) görgők segítségével elfordul. Az elfordulás mértéke mindig az (X) pont helyzetétől és mozgásának nagyságától függ. Ha az (Y) pont mozog, a (95) vonalzó, a végén elhelyezett (92) körívvel ki fog lengeni. A kilengés mértéke mindig a (84) vonalzótól lesz számítva, még pedig az oldallengés a (90) tüzérségi beosztással ellátott, a (93) félkörre erősített körívről; a magassági kilengés pedig a (92) körívről olvasható le. Figyelembe veendő, hogy mindenféle körívnek és körmozgásnak középpontja a képzelt (e) pont. Ezen kilengés nagysága adja meg az előretartási szögeket. IV. A közvetett (indirect) berendezés, melynek célja ugyancsak a tüzérség vezénylése. Itt csak egy vízszintes és egy magassági szöget kell •vezényelni. Természetesen a többi tüzérségi elemeket, ú. m. időzítést (tempirozást) és irányzékállást (Aufsatz) itt is le kell olvasni. A (C II) sebesség- és iránybeállitószerkezet beállítása által elhelyezkedett X pont a (84) vonalzót, a vízszintestől egy bizonyos magassági szög ben tartja. Ezen magassági szög a (93) félkörre erősített (96) tüzérségi beosztással ellátott fokívről olvasható le (1. és 4. ábra). Ezen fokív forgástengelye az (a—b) egyenes. Az oldalszög, melynek kindulási pontja valamilyen tájolt ponttól (pl. észak) van számítva, leolvasható (97) nyúlvány végén lévő index segítségével a (B 1) asztal kerületén elhelyezett (23) tüzérségi beosztással ellátott teljes körívről. Ezen körív az asztalhoz képest rugalmasan elhúzható. Ezen elhúzódás a vezénylő óramű által adott pillanatban történik azáltal, hogy a (24) szerkezet pofái a körívet megfogják. midőn ez az (A III) fővázzal egyel képez, az (A II) alvázon pedig az (A III)-mal együtt mozog. A vezénylő óramű által adott pillanatban a (24) szerkezet pofái, a (23) körívet eleresztik és a körív egy rúgó folytán az eredeti helyzetre visszaugrik. A körívnek ezt a működését azért kell végeznie, mert mikor a vezénylő óramű a mérés kezdetének pillanatát megadja, ezen pillanatban szükséges volna, hogy az egész apparátus minden mozgásában megálljon; mivel azonban a (B III) sebességiránymérő ceruzájának állandóan rajzolni kell. hogy az idő teljesen ki legyen használva, ennélfogva a fenti pillanattól 'kezdve a körív együtt mozog az apparátussal. Ezen együttmozgás természetesen csak addig tart, míg az adatok a tüzérséggel közölve lettek és ennek megtörténte után a körív a régi helyét foglalja el. A következő lövésnél pedig ezen folyamat újra kezdődik. I). A mérő és vezénylő részi öszekötő részek. I. A vezénylő óramű. Lényege egy másodperc óra, mely erős rúgóval van ellátva. A rugókat egy közös tengelyről lehet a (98) kar által egyszerre fölhúzni (6. ábra). A szerkezet megadja a sebesség- és irányméréshez, a lejtméréshez és munkaidőhöz a megállapított időtartamot. II. A fő- és mellékszánt összekapcsolószerkezet áll két részből (6. ábra); az egyik horizontális kapcsolás, a másik vertikális kapcsolás. Ezen kapcsolás rugalmas és ütközésszerű. A (99) rúgóház egyet képez a (C I) mellékszánszerkezettel. A (101) rúdnak két végén tárcsa van és a baloldali tárcsáját a (99) rúgóházban lévő rúgó a ház jobboldali falának szorítja. A jobb tárcsát a (100) rúgóház rugója a háznak jobb oldalához szorítja. Ezen (100) rúgóház a (B IV) főszánszerkezettel képez egyet. Ila a (C I) mellékszánszerkezet nincs megfékezve, akkor a (B IV) főszánszerkezettel mindig együtt mozog, mert a rugók sokkal erősebbeai szorítják a (101) rudat a falhoz, mint amekkora a mellékszánszerkezet mozgási súrlódása. Ila a (C I) mellékszánszerkezetet megfékezzük, akkor a rugók engedni fognak, még