78637. lajstromszámú szabadalom • Légtelenítő berendezés központi gázfűtésekhez

Megjelent 1933. évi .január hó 9-én. MAGYAR KIRÁLYI |jj|| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78637. szám. II/h. OSZTÁLY. Légtelenítő berendezés központi gőzfűtésekhez. KELEMEN ADOLF MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 március bó 24-ike. A központi gőzfűtőberendezések hiányos fűtése a legtöbb esetben a fűtőtestek rossz légtelenítésére vezethető vissza. Iiogy t. i. az alacsony nyomású gőz a fűtőtestekbe behatolhasson és azokat fölmelegíthesse; szükséges, hogy a fűtőtestekben lévő levegő azokból lehetőleg akadálytalanul eltávozhassák. Ha az alkalmazott torlók, a kondenzveZeték szűk méretezése, vagy annak helytelen fektetése, avagy valamely túlfűtött radiátorból a kondenzvezetékbe átütött gőz okozta legcsekélyebb túlnyomás miatt a levegő nehezen, vagy egyáltalában nem tud a fűtőtestekből eltávozni, akkor ezek csak nehezen, vagy egyáltalában nem fognak fölmelegedni. A jelen találmány a fűtőtestek biztos és gyors légtelnítését van hivatva előmozdítani s a találmány lényege az, hogy a gőzvezetékbe egy ejektor is be van kapcsolva, melyen a gőz keresztül áramolván, a kondenzvezetékből, tehát közvetve a radiátorokból s így az egész hálózatból a levegőt kiszívja. Az 1. ábrában föltüntetett alsó elosztású több emeletes alacsony nyomású gőzfűtés légtelenítő berendezésének működése a következő: A fűtési üzem megindításánál, úgy amint az alapvezeték, fölszálló vezetékek és radiátorok rendre ki tudnak ürülni a bennük lévő levegőtől, a gőz azokba rendre be fog hatolni. A sematikusan föltüntetett kiviteli elrendezésnél az (E) ejektor, a (g) gőzalapvezeték végpontjához van az (a) vezetékkel kapcsolva s ez hatásosan módot nyújt arra, hogy az alapvezeték az ejektor felé légtelenedjék s a legrövidebb idő alatt gőzzel megteljék. Most már az ejektorba gőz áramlik s ez szívóhatásánál fogva a (b) légvezetéken keresztül a (k) száraz kondenzvezetékből a levegőt kiszívja s gőzével együtt a (h) hűtőkígyóba kergeti, mely hűtőkígyó egyébként szintén valamely mellékhelyiség', mint pl. lépcsőház, előszoba, cselédszóba stb. fűtésére szolgál. Az (E) ejektor működtetésére fölhasznált gőz a hűtőkígyóban lecsapatván a kiszívott levegővel együtt (c) vezetéken az (n) nedves kondenzvezeték felé esik s ennek közelében (d) légkibocsájtó vezetéken és (L) önműködő íégszelepen keresztül az ejektor által kiszivott levegőt a szabadba bocsájtja. Az önműködő légszelep (L) szerkezete és működése közismert; elve az, hogy a szelep hideg 'állapotban nyitva van, ha azonban forró gőz éri, akkor bizonyos anyagok hő tágulása következtében a szelep automatikusan zárul. Ilogyha a (h) hűtőkigyó és (c) vezeték oly nagy lehűlő fölülettel bir, hogy az (E) ejektorba kerülhető összes gőzt biztosan kondenzálni képes, akkor az (L) légszelep nélkülözhető, s a levegő (d)-ből közvetlenül a szabadba vezethető. Az (E) ejektor nem föltétlenül a (g) gőzvezeték végpontjához kapcsolandó. Ez kapcsolható a vezeték bármely helyére, sőt közvetlenül a kazán mellé is, mint azt a 2. ábra föltünteti. Mennél közelebb van az (E) ejektor a kazánhoz, annál nagyobb és állandóbb lesz annak szívóhatása. Ha pedig a vezeték végpontjához van kapcsolva (1. ábra), akkor az üzem megindítása alkalmával az egész alapvezeték gyorsan fog gőzzel megtelni, mert az ebben foglalt levegő az ejektor nyílásán át távozhatik, de mivel ekkor a radiátorok leve-