78637. lajstromszámú szabadalom • Légtelenítő berendezés központi gázfűtésekhez

gővel még telvék, azok csak kevés gőzt használnak föl, az alapvezetékben kicsiny lesz a nyomásesés, tehát a végponton aránylag magas lesz a gőznyomás: az ejektor erős szívóhatást fog létesíteni. E szívóhatás következtében az (R) radiátorok a (k) és (b) vezetéken keresztül légtelenítődnek s mindinkább több gőzt képesek fűtés céljából fölvenni, a (g) alapvezetékben a gőzáramlás intenzivebb, a nyomásesés nagyobb lesz, az alapvezeték végpontjában a gőznyomás csökkenni fog s ekkor az ejektorba is automatice kevesebb gőz fog áramlani s ez kevesebb levegőt fog elszívni; tehát az ejektor addig működik a legintenzívebben, amíg a radiátorok levegővel telvék s abban a mértékben, amint azok fölfülnek — a levegő eltávolíttatván — az ejektor gőzfogyasztása és szívóhatása is csökkenni fog. Nem lényeges része a berendezésnek az 1. ábrán föltüntetett (n) nedves kondenzvezeték sem; teljesen célt érünk a száraz kondenzvezeték légtelenítésével is (2. ábra), jobban mondva, a nedves kondenzvezeték igen csekély hosszra redukálható; ez utóbbi elrendezés akkor lesz különösen előnyös, ha az (E) ejektort a kazán közelében helyezzük el. A működés szempontjából lényegtelen, hogy a (h) hűtőkígvó milyen magasságban van elhelyezve; ez lehet a földszinten, valamelyik emeleten, sőt akár a pince mennyezete alatt is. Készíthető olyan hűtőkígyó is, mely valamely víztartányba vagy boilerba van beépítve és az ejektor gőzének elvonandó melegét melegvíz készítésre értékesíti. A (d) vezetékbe egy visszacsapó szelep is iktatható, mely megakadályozza azt, hogy azon keresztül a külső tér levegője a vezetékbe behatolhasson. Ezzel elérhetjük azt, hogy a fűtési üzem beszüntetése után a berendezés még hosszú ideig mint vakuumíutés fog működni és a kazánokban stb. akkumulált meleg nagy részét a fűtőtestekben fogja leadni. Tehát a fűtés gazdaságosságát emelni fogja. Ilogy azonban az üzem beszüntetése után túlmagas vákuum ne keletkezhessék, mely a kazánvizet a radiátorokig szívhatná föl, ezt megakadályozni van hivatva a 3. ábrában loltüntetett vákuum megszakító; mely lényegében egy syphonszerkezctből áll. Ez a megengedettnél nagyobb vákuum esetén az (s) szárból a benne lévő vizet a (T) táskába emeli s ekkora csőhálózat a szabad levegővel közlekedvén, onnan levegőt szív be s a vákuumot lerontja. Szabadalmi igények. 1. önműködő légtelenitőberendezés gőzfűtésekhez, jellemezve azáltal, hogy a fűtőberendezésbe egy (E) ejektor van beiktatva, mely a (k) kondenzvezetékből levegőt szív S ezt a működtetésére fölhasznált gőzzel (h) hűtókígyóba vagy radiátorba kergeti, ahol gőzének melegét fűtési vagy melegvíz készítési célokra hasznosítva leadja, s azután a lecsapódott vizet a kondenzvezetékbe, a kiszívott levegőt pedig (g) vezetéken át a szabadba bocsájtja. 2. Az 1. pontban leírt légtelenítőberendezés egyik foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (d) légkibocsáló vezetékbe egy önműködő légszelep is be van iktatva, mely abban az esetben, ha a (h) hűtőkígyó az ejektor összes gőzét nem csapná le a gőznek a szabadba való kijutását megakadályozza és 3. Az 1. pontban, illetőleg az 1. és 2. pontban jellemzett berendezés oly kiviteli alakja, amelynél (d) vezetékbe egy visszacsapó szelep van iktatva, amely megakadályozza, hogy a külső térből (d) csövön keresztül levegő jöjjön a vezetésbe. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budape.st.