78565. lajstromszámú szabadalom • Zárnyelvrögzítő szerkezet

Megjelent 1921. évi december hó 19-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 78565 szám. VIII/d. OSZTÁLY. Zárnyelvrögzítő szerkezet. FURST IGNÁC FÉNYKÉPÉSZ ÉS GRÜNWALD MÓR SZERELŐ, MINDKETTEN BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 január hó 15-ike. A jelen találmány tárgya zárnyelvrögzítőszer­kezet, mely egyaránt alkalmazható két- és egy­szárnyú ajtókba vésett zárak nyelvének rögzíté­sére, tekintet nélkül arra, vájjon az ajtók ki- vagy befelé nyílnak. A találmány lényegében egy, kétszárnyú ajtók­nál a normális bevésett zár síkjában és a másik ajtószárnyba, egyszárnyú ajtóknál pedig az ajtó­tokba, a normális, bevésett zár síkjára merőleges síkban elhelyezett elrendezésben áll, melynek zár­nyelve a kulcs (oly biztonsági rekesztőzár, pl. Wertheimzár) elforgatásakor a normális zár nyel­vének egy vagy több kivágásába csappanó re­kesztő szervet vált ki. Ennek a szervnek kiváltása a találmány szerint vagy a rekesztőzár nyitásá­val vagy zárásával történik. A találmány szerinti rögzítőszerkezet a ha­sonló, eddigelé ismeretes szerkezetekkel szemben azáltal tűnik ki, hogy teljesen palástolva helyez­hető el az ajtószárnyban vagy tokban, amennyi­ben a normális bevésett ajtózár módjára bevés­sük és ennek megtörténte után födőlemezzel bo­rítjuk. A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképpeni foganatosítási alakját szemlél­teti. Az 1—2. ábrák a rögzítőzár egyik foganatosítási alakját szemléltetik nyitott és csukott helyzetben, helyesebben a rekesztőszerv kiváltása előtt vagy után, mép pedig előlnézenben és a zárfödő levé­tele után, A 3. ábra egy másik foganatosítási alak. elölnézete, ahol is a zárfödő egy része le van törve. A 4. és 5. ábrák a 3. ábra szerinti vízszintes met­szetek, a rekesztőszervnek kiváltott, illetve ki nem váltott helyzetében. A 6—8. ábrák egy harmadik foganatosítási alak­nak a 3—5. ábrákhoz hasonló képeit szemléltetik, azzal a különbséggel, hogy a zárfödő le van véve. A 9—10. ábrák a találmány szerinti rekesztőzár­nak oly változatát szemléltetik, melynél a re­kesztőszerv az eddigi foganatosítási alaktól elté­rőleg nem vízszintes, hanem függélyes irányban mozog. Az eddigi foganatosítási alak mind, kétszárnyú ajtókon találhat alkalmazást, amennyiben a re­kesztőzár a normális zár síkjában, a másik ajtó­szárnyba van bevésve. Ezzel szemben a 11—12. ábrák oly foganatosítási alakot szemlél­tetnek oldal- és fölülnézetben, mely egyszárnyú ajtókon találhat alkalmazást és melynél a re­kesztőzár a normális zár síkjára merőleges sík­ban foglal helyet. Az 1—2. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a normális bevésett ajtózár (10) nyelve alul és fölül két egymással szembenfekvő (11) rovatékkal és a nyelv síkjára merőleges (12) furattal van ellátva. A (10) zárnyelv fölvételére szolgáló négyszögle­tes nyílást tartalmazó ajtószárnyba van bevésve a rekesztőzárnak (1) tokja, melyben a (3) csap kö­rül lenghető és (7) rugók hatása alatt álló (4) karmok vannak ágyazva. A (7) lapos rugók egyik vége a (6) pecekhez van erősítve. A rekesztőzár (1) tokjában van elrendezve a (4) karmokat' kiváltó

Next

/
Thumbnails
Contents