78463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés láncszemek, gyűrűk és effélék hegensztésére többrészű odorok segítségével

2 — 14—20. ábrák önműködő lánchegesztőgép képét mutatják, még pedig a 14. ábra a revolverfej oldalnézetét, a 15. ábra a kétrészű revolverfej előlnézetét, a 16. ábra fölülnézetét és a szerszámok hajtását tünteti föl, a 17. ábra ezen hajtás elölnézete, a 18. ábrán a 14. ábra C—D vonala mentén vett metszete, a 19. ábrán a 18. ábra E—F vonala mentén vett metszete, a 20. ábrán pedig a 14. ábra A—B vonala mentén vett metszete látható. Az 1—3. ábrákon láncszemek hegesztésére szolgáló kétrészű odor látható. Az egyik (a) odorrész szokásos módon a (b) vájattal van ellátva, mig a vele együttműködő (c) odowészen a (d) tövis van kiképezve. A (d) tövis és a (b) vájat belső fölülete között megy végbe a hegesztési keresztmetszetek összeköttetése, ha az odorokra tengelyirányú nyomás fejtetik ki. Az (a) és (c) odorok már most a ferde (e) és (f) vezetőföliiletekkel vannak ellátva. Ha a 4—6. ábrákon egyes fázisaiban föltüntetett munkamenet folyamán az (a) és (c) odorrészek mindenek előtt egymáshoz képest eltoltan (4. ábra), azaz egymással párhuzamos síkokban vezettetnek a hegesztési helyhez ezen helyet egyidejűleg oldalról is körülfogó módon, akkor az (e) és (f) ferde fölülelek elégséges mértékben való közeledésnél egymással érintkezésbe jutnak. Ennek következménye, hogy az odorokra kifejtett tengelyirányú nyomás befolyása alatt egyidejűleg az odorok mozgása ezen tengelyirányra merőleges irányban is beáll (5. és 6. ábra). Ennek folytán nincs szükség arra, hogy a megmunkálandó láncszem a hegesztés előtt az (a) odor (b) vájatához pontosan hozzásimuló alakot nyerjen és teljesen kifogástalanul fektessék bele ezen vájatba. A sajtolási taraj képződése biztos módon van elkerülve. A 7—9. ábrák a munkamenetet a hegesztési hely végleges alakjához fokozatosan közeledő több odor alkalmazása esetén mutatják. Az odorok fölváltva következnek egymásután olykép, hogy a tövis és a vájat a munkdarabra fölváltva ellenkező irányokból hatnak be. Megfelelően az oldalnyomásokat létesítő, ferde fölületek is fölváltva különböző irányokból hatnak. A 10—12. ábrák oly berendezést tüntetnek föl. melynél egymás fölött több oly odor van alkalmazva, melyekhez a munkadarab egymás után vezettetik hozzá. Hogy már most az (a) és (c) odorrészeknek viszonylagos haránt mozgása lehetővé váljék, ezen odorrészek sajátságos ágyazására van szükség. Ezt a 13. ábra mutatja. Az (a), illetve (c) odorrészek (g) és (h) vezető részei az (i), Öletve (j) rugók segítségével az egymással párhuzamos, vízszintes (1), illetve (k) vezetőföliiletekhez nyomatnak, melyek olykép vannak elrendezve, hogy az (a) és (c) odorok a munkadarabhoz nem ugyanazon egyenesben, hanem egymáshoz képest eltoltan vezettetnek hozzá. Az (1) és (k) vezetőfölületekkel szemben fekvő (n) és (m) vezetőfölületek ellenben a vízszintestől eltérnek úgy, hogy ha az (a) és (c) odorok (e) és (f) ferde íölületei egymással érintkezésbe jutnak, a (g) és (h) vezetőrészek ezen ferde fölületek irányában kitérhetnek. Ezen kitérés az (i) és (j) rugók nyomásának hatása ellenében történik. Ha az (a) és (c) odorokat egymással bizonyos szöget bezáró elerendezésben kívánjuk alkalmazni, a főnyomások irányai az odoroknak legnagyobb mértékben való közeledésénél nem egy közös egyenesben, hanem egy közös síkban fognak feküdni. Bizonyos körülmények között elégséges csak az egyik odorrésznek utánengedően való ágyazása. Az odorok kézzel való kovácsolásánál is alkalmazhatók. A 14—20. ábrákon föltüntetett, önműködő lánchegesztőgép leglényegesebb része a csavarok által összetartott két (1) és (2) részből álló revolverfej (1. ábra), mely a (3) tengelyen van elrendezve. A tengely a két (4) és (5) csapágyban nyugszik és a (6) kapcsolókilincs, á (7) kapcsolókerék, a (8) emelő- és a (9) húzórúd segítségével ugrásszerűen hajtatik meg (15. és 16. ábra). A revolverfej két (1) és (2) részében a négy darab kétrészű (18, 20, 22) és (24), illetve (19, 21, 23) és (25) odorok (10, 12. 14) és (16), illetve (11, 13, 15) és (17) vezetőrészei elcsúsztathatóan vannak ágyazva (14. és 16. ábra). Ezen odorrészek úgy vannak elrendezve, hogy mindegyik revolverfejoldalon tövissel ellátott odorrészek és vájattal ellátott odorrészek váltakoznak, mirnellett ezen odorrészek fokozatosan közelednek a munkadarab végleges alakjához. Az odorrészeknek egyenletes, kétoldali hozzávezetése a munkamenet közben a gép közepében fogvatartott munkadarabhoz nem megy végbe azonos síkban, hanem egymáshoz képest eltoltan olykép, hogy csak az odorrészeknek legnagyobb mértékben való közeledése pillanatában esnek össze a nyomási irányok (20. ábra). Ezen célból az odorrészeken a ferde (26) és (27) fölületek vannak alkalmazva, amelyek, mint egymással érintkezésbe jutnak, az odorrészeknek hozzávezetési irányukhoz való harántirányú mozgását idézik elő. Hogy a (10-16) és (11-17) vezetőrészek ezen harántirányú mozgást követhessék, a revolverfejben a rugalmas (28, 29) és (30) orsók segítségével vezetékekben utánengedően vannak ágyazva. A (28) és (30) rugalmas orsó az odorok vezetőrészein alkalmazott ferde (31) és (32) pályákon csúsznak, melyeknek célja, hogy az odorok vezetőrészei mindaddig fogvatartassanak kezdő helyzetükben, amig a végükre egy ütés ki nem fejtetik. A hajlítóberendezés szintén kétrészüen van kiképezve és két (33) és (34) hajlítószánon van elrendezve (16. és 18. ábra). A (33) hajlítószánon a (3G) tövis (35) tartója van megerősítve, amely