78463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés láncszemek, gyűrűk és effélék hegensztésére többrészű odorok segítségével

3 — tövis körül az előzetesen U-alakra meghajlított munkadarabnak ferdén levágott végei hajlíttatnak körül, hogy a hegesztési helyek egymással érintkezésbe jutnak. A végeknek áthajlítása üreges vájatokkal ellátott két (37) és (38) szerszám segítségével történik, amelyek egymással szemben forgómozgást végeznek, amint a (33) és (34) hajlítószánok megfelelő elcsúsztatása után a munkadarab körletébe jutnak. A hajlítóberendezésnek és az odoroknak egymásután a munkahelyzetbe való hozatala céljából az (1) és (2) revolverfej forgómozgása ugrásszerűen történik hét megállással, azaz a (7) kapcsolókerék hét foggal van ellátva. Miután összesen csak öt szerszám van alkalmazva, tulajdonképen csak öt részletfelfordulásra volna szükség. A két fennmaradó részletfordulás közelebbről le nem írt géprészek munkájának elvégezhetésére szükségeltetik. Hogy a revolverfej minden egyes részletfordulása után helyzetében fogvatartassék, a (3) tengelyen a (39) fékezőtárcsa van alkalmazva, mely a (40) fékgyűrűvel van összekötve (16. ábra). A (18—25) odorok meghajtása a mindenkori munkahelyzetben a gép mindegyik oldalán elrendezett egy-egy (41), illetve (42) kalapács segítségével történik, amelyre a (43) forúgó hat be (16., 17. és 20. ábra). Amíg a (41) és (42) kalapácsok nem állanak szemben az odorokkal, a (44) és (45) elreteszelő darabok által fogvatartatnak, melyek a revolverfejen vannak megerősítve és a kalapácsok végei elé helyezkednek (16. ábra). Ha a kalapácsoknak meg kell kezdeniök működésüket, a (40) és (47) bütykök által szabaddá tétetnek, mely bütykök a (48) tengelyen megerősített (49) tárcsán vannak alkalmazva és a kalapács testének (50) vájatába kapaszkodnak. A (41) és (42) kalapácsok szabaddá tételük után a (10) és (11) odortartókra ütést mérnek és a (18) és (19) odorok a munkadarabot érik. Hogy az odorok mindig pontosan egy bizonyos helyen találkozzanak, a (41) kalapácson egy egykarú, a (42) kalapácson pedig egy kétkarú (51) emelő van csuklósan megerősítve (17. ábra), mely karok másik vége a kiegyenlítő (52) csuklórúd útján van összekötve. A (41) és (42) kalapácsok visszamozgatása nyugalmi helyzetükbe ismét a (49) bütyköstárcsa által eszközöltetik. Emellett a kalapácsok az éppen meghajtott (10) és (11) odortartókat magukkal viszik. Ez utóbbiak és a kalapácsok ezen célból kampóalakú (53) és (54), illetve (55) és (56) toldatokkal vannak ellátva, melyek olykép vannak kiképezve, hogy az odortartóknak forgómozgását az (1) és (2) revolverfejjel együtt megengedik, az odortartóknak munkahelyzetében azonban egymással kapcsolódnak. A hajlítóberendezés meghajtása egyenletes tengelyirányú nyomással történik, a (33) és (34) hajlítószánokra beható (57) és (58) hajtószánok útján (16. és 17. ábra), melyek a (41) és (42) kalapácsok mellett vannak vezetve. Mindegyik (57) és (58) hajtószán az (59) húzórúd és a (48) tengelyen megerősített (60) forgattyú által mozgattatik. A hajtószánok végei nem fejtenek ki közvetlen nyomást a (33) és (34) hajlítószánokra, hanem a hajlítószánokban kivágásokban vezetett (65) és (66) anyák meghosszabbított végeire hatnak be, mely anyák beszabályozás céljából a kinyúló (61) és (62) állitócsavarokkal vannak ellátva (18. ábra). A (65) és (66) anyák meredek menettel birnak és a hajlítószánban vezetésük következtében nem forgathatók. Amint már most a (33) és (34) hajlítószánok (63) és (64) orrukkal a revolverfejvég fölületeihez ütköznek, a (65) és (66) anyákra, illetve ezek (61) és (62) állítóesavarjai nyomást kifejtő (57) és (58) hajtószánoknak továbbmozgása a (67) és (68) rugók nyomása ellen a (65) és (66) anyák csúszási mozgásává alakul át. Ennek következménye, hogy a (37) és (38) hajlítószerszámokkal szilárdan összekötött (69) és (70) csavarorsók a (65) és (66) anyákban alkalmazott (71) és (72) kivágásokba csavaroltatnak és egyidejűleg forgómozgást végeznek. Ezzel a forgómozgással egyidejűleg össze van kötve a (37) és (38) hajlítószerszámoknak ellentétes irányú forgása a helytálló (36) tövis körül. Hogy már most a (37) és (38) hajlítószerszámok ellentétes forgásuk találkozási pontjánál egymás mellett elhaladhassanak, a hajlítószánokon alkalmazott forgatható (69) és (70) orsókon még egy (73) és (74) emelkedő menet van alkalmazva, mely menetek az orsók forgása közben ezeknek a (33) és (34) hajlítószánokhoz való viszonylagos hátramozgását idézik elő. A (67) és (68) rugók erősebbek, mint azon rugók, melyek a hajlítószánokat kezdő helyzetükben tartják fogva úgy, hogy a hajtószánok behatása alatt először a hajlítószánok mozgattatnak és csak azután a (65) és (66) anyák. Annak megakadályozása céljából, hogy a (33) és (34) hajlítószánok már a (69) és (70) hajlítok visszaforgása előtt visszamenjenek, a (33) és (34) hajlítószánokon a (78) orsók vannak alkalmazva, melyek a (79) rugók által a (69) és (70) csavarorsókkal szilárdan összekötött (75) görbületekhez nyomatnak (19. ábra). A hajlítási folyamat közben a (76 hornyokba kapaszkodó (78) orsók mindaddig kapcsolatban maradnak, amíg a (69) és (70) csavarorsók nincsenek teljesen visszaforgatva. Ezen helyzetben az orsók a (75) görbületek vájataiba lépnek és ekkor a (33) és (34) hajlítószánokat szabaddá teszik. Ugyanez az eset a hajlítószánok előremenetelénél. A (69) és (70) csavarorsók nem foroghatnak, amíg a (33) és (34) hajlítószánok teljesen előre nem mentek. Hogy a hajlítok kényszermozgásszerű visszamenetelét érjük el, az (57) és (58) hajlítószánokon a (77) visszahúzó darabok pl. forgathatóan vannak alkalmazva. Ezek az (57),és 568 hajlítószánok